Projekt címe: A szécsény-benczúrfalvai Benczúr-kúria turisztikai célú fejlesztése Projektazonosító: GINOP-7.1.1-15-2017-00028 Kedvezményezett neve: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. Támogatás összege: GINOP: 1.017.072.875 Ft Támogatás mértéke: 100% Határidők: Projekt fizikai zárása: 2023.12.15. Projekt pénzügyi zárása: 2023.12.31. Cím: 3170 Szécsény, Fő út 2., 2501/2, 2501/4 hrsz. Telefonszám: E-mail cím: Nyitvatartás: További információ az alábbi oldalon található: Jegyárak: > > > > > > > > > > > >
Ismertető
„A szécsény-benczúrfalvai Benczúr-kúria turisztikai célú fejlesztése” projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.
Ünnepélyes átadó
2023. augusztus 22-én került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében “A szécsény-benczúrfalvai Benczúr-kúria (GINOP-7.1.1-15-2017-00028) turisztikai célú fejlesztése” című projekt ünnepélyes átadójára.
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára és Oláh Zsanett, a NÖF Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója ünnepélyes keretek között adták át a létesítményt.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvény kapcsán megjelent cikk:
https://turizmus.com/desztinaciok/szecseny-benczur-kuria-nof-kiallitas-kastely-1189879
Alapkőletétel
2021. május 14-én rendezték meg a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében a szécsény-benczúrfalvi Benczúr-kúriában kezdődő fejlesztési munkálatok ünnepélyes alapkőletételét. A fejlesztés 989.838.000 forint európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2017-00028) és 397.250.295 forint hazai forrásból valósul meg, összesen 1.387.088.295 forintból.
A járványügyi szabályokat betartva, csökkentett létszámban megtartott rendezvényen Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos ismertette a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram jelentőségét, valamint bemutatta a benczúrfalvai kúria történetét, Glázer Tamás, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF NKft.) ügyvezető igazgatója pedig beszámolt a kúria rekonstrukciójáról. Balla Mihály, országgyűlési képviselő a fejlesztés jelentőségéről beszélt, az ünnepségen Stayer László, Szécsény polgármestere pohárköszöntőt mondott. Az alapkövet a beszédeket és a köszöntőt mondó vendégek helyezték el.
Történeti áttekintés
Szécsény közelében, a Nógrádi dombok közt található Dolány, ahol Benczúr Gyula élete utolsó éveiben élt és alkotott. A régi kastély egy dombtetőn állt, sűrű erdővel körülvéve, az alig százötven házból álló falu felett. Benczúr beleszeretett a fehérre meszelt kúriába, amelyet Mikszáth Kálmán tanácsára vett meg, és felújította az elhanyagolt épületet. Dolány akárcsak Benczúr „második” szülővárosa, Kassa, a Rákócziak és a Rákóczi-szabadságharc történelmi levegőjét őrizte. A történelem pedig Benczúr munkáinak egyik legfontosabb témája volt. Őt tekintjük a magyar akadémikus történeti festészet egyik legkiemelkedőbb egyéniségének, aki múltunk számos nagy pillanatát megörökítette. Vajk megkeresztelése című képével megnyerte a történeti festészeti versenyt 1875-ben. Első nagy sikerét 1866-ban aratta a Hunyadi László búcsúja című, a nemzeti romantikába illeszkedő képével. A Millenniumra elkészítette Budavár visszavétele című monumentális alkotását, és ő hozta létre Magyarországon az első mesteriskolát. A Szent István Bazilikában látható oltárképe, a Szent István felajánlja a koronát Máriának című, a főtemplom mozaikképe pedig A Szentmise allegóriája címet viseli. A Budai Vár Hunyadi termébe tervezett nyolc hatalmas kompozíciójából kettő készült el: a Diadalmas Mátyás és a Mátyás fogadja a pápa követeit 1915-ben. Megfestette az arisztokrácia és a politikai élet számos nagy egyéniségét, köztük Andrássy Gyulát és Erzsébet királynét. Ugyanígy Rudolf trónörököst, Tisza Kálmánt, Tisza Istvánt, Mikszáth Kálmánt, Trefort Ágostont és I Ferdinánd bolgár cárt is megörökítette ecsetjével. Munkássága nyomán a portréfestés a századforduló egyik legkedveltebb műfajává vált. Portréi közül néhányat már a dolányi műteremben fejezett be. A kastélyt a Wattay család építtette a XVIII. században, és később a Szontágh és az Ivánka-családok tulajdonában került. Az utolsó tulajdonos – akitől Benczúr megvette a birtokot – gróf Pejácsevich Mikó volt. A földszintes, U alaprajzú, kontytetős kastélyban boltozott terek voltak, helyenként boltozati stukkóval, vállpárkánnyal és egy kályhahellyel. Benczúrék a csendes kúriából ritka szép otthont varázsoltak reneszánsz és rokokó bútorokkal, valamint értékes műkincsekkel és keleti szőnyegekkel. A falakat a művész munkái díszítették. A jó ízléssel berendezett kastélyról így számol be egy 1940-es újságcikk: „A bútorok nagyrésze szintén iparművészeti és történelmi értékű műremek, melyeket Benczúr Gyula utazásai közben apránként, egyenként vásárolt, gyűjtögetett össze. Hatalmas méretű faragott renaissance és barokk szekrények, az egyik egy rendkívül finom intarziával díszített, maga II. Rákóczi Ferenc használta, a berakásos évszám mindenesetre az időt jelzi. Egy finomtermetű asztal Dubarry grófnő íróasztala volt, Benczúr Párizsból hozta azzal a másik – a belső nagyterem, a szalon közepén álló – gyönyörű asztallal együtt, melynek nemcsak stílusa, hanem eredete is XVI. Lajos korabeli. A szekrényben a súlyos ónémet ólomkupák, tálak s egy rendkívül kecses antik ezüst fali kézmosó kagyló, a nagy művész müncheni korszakát idézik fel. Minden bútornak, berendezési tárgynak, művészi csecsebecsének története van.” A kastélytól alig néhány lépésre Benczúr önálló műtermet épített. Az épület eredetileg magtár volt, melyet Benczúr megmagasított, valamint oldal- és felülvilágítós ablakkal látott el. Itt fejezte be Budapesten elkezdett híres arcképeit: Gróf Zichy Nándort, Ormódi Vilmost és itt maradt befejezetlenül legutolsó műve, Weiss Manfréd arcképe is. Olyan művek láttak itt napvilágot, mint az Európa elrablása, Orpheus és Euridike, Krisztus az olajfák hegyén, vagy a Farkassal küzdő kentaur. Benczúr halála után özvegye, Ürmössy Boldizsár Piroska ápolta a művész emlékét. Dolányt 1927-ben nevezték át Benczúrfalvának, 1930-ban pedig Jánszky Béla építész tervei szerint elkészült a családi mauzóleum a helyi temetőben. Benczúr lányai egész az 1940-es évekig panziót üzemeltettek a kastélyban, ahol külön zongoraszoba és rádiószoba is volt. A vendégekért a szécsényi vasútállomásra hajtott ki a ház kocsisa. A család 1944. november 15-én hagyta el a házat a háború miatt. Csak 1945 után tértek vissza a kastélyba, amelyet addigra teljesen kifosztottak a műteremmel együtt.
A projekt tartalmának bemutatása
A NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, mint Projektgazda a GINOP 7.1.1-15 kódszámú pályázati felhívás keretében valósította meg a szécsény-benczúrfalvai Benczúr-kúria és környezetének turisztikai fejlesztését.
A Projektgazda kiemelt feladatai között szerepel, hogy a fenntartásában lévő, állami tulajdonú műemlék együttesekre olyan európai uniós és hazai finanszírozású projekteket dolgozzon ki, amelyek lehetővé teszik, hogy az épületek, parkok turisztikai vonzerejüket növelve megújuljanak, és megőrizve kulturális, történeti értékeiket élettel teljenek meg. A feladathoz illeszkedően került sor jelen fejlesztés kidolgozására is.
A projekt helyszíne a Nógrád vármegyei Benczúrfalván – korábban Dolány, mely ma Szécsényhez tartozik – található, műemléki védelem alatt álló Benczúr-kúria. A kúriaépület fejlesztéssel érintett részei mind műszakilag, mind pedig belsőépítészeti szempontból megújultak. A kúriakert kertépítészeti rendezése is megtörtént. Az egyedi tartalomfejlesztéssel pedig további turisztikai attrakciókkal színesedett a kínált szolgáltatások köre.
A benczúrfalvi (egykori nevén, 1927-ig dolányi) kúriát a Wattay család építtette a 18. században, később a Szontágh családé volt. 1890 körül gróf Pejacsevich Miklós vásárolta meg. Ebben az időszakban többször bővítették. 1910 és 1920 között Benczúr Gyula festőművészé volt, aki családjával nyaralókastélynak használta, így az év több mint felét itt töltötte. 1912-ben került kialakításra a kúriaépület szomszédságában egy majorsági épületből a műteremház. Benczúr Gyula 1920-ban a kúria falai között halt meg. Ezt követően a Benczúr-örökösök használták az épületet a II. világháborút követő államosításig. Az 1930-as években úri panziót is üzemeltettek itt a Benczúr gyerekek. Az államosítást követően a hányattatott sorsú épületben idővel mozi működött, a műteremházat pedig id. és ifj. Szabó István művészek lakták be. A rendszerváltás után a kastély állapota fokozatosan egyre romlott, és bár a 2000-es évek elején, a Benczúr-kutatás fellendülésével párhuzamosan a Pro Arte et Natura Alapítvány az akkorra már rendkívül elhanyagolt állapotú kastély helyreállítását és ott egy Benczúr Gyula Művészeti Akadémia létrehozását szorgalmazta, a kezdeményezés anyagi források hiányában elhalt. A mostani felújítás során a kúria eredeti, építéskori állapotát kívántuk visszaállítani.
A projekt végrehajtását megelőzően, a műemlék állapota nem volt megfelelő, az épületben a napi szintű karbantartási munkákat a fenntartók elvégezték, azonban forráshiány miatt jelentősebb beavatkozások nem történtek, így állapota folyamatosan romlott. Az épület falai vizesedtek, az egykori gépészeti és elektromos rendszer elavult. A kúriaépület és kertje a felújítási munkálatok előtt nem volt látogatható.
A fejlesztés alapvető célja olyan versenyképes, multifunkcionális kulturális-turisztikai attrakció létrehozása, mely a térség meghatározó turisztikai vonzerejévé válhat előmozdítva annak gazdasági fellendülését, a vállalkozói tőke megjelenését, az idelátogató turistákat kiszolgáló, a projekthez szorosan kapcsolódó rehabilitáció és infrastruktúrafejlesztés megvalósításával. A fejlesztés pénzügyi célja, egyben várható eredménye (amelyet a megnyitást követő, az eddig tapasztalt eredmények alátámasztanak), hogy a benczúrfalvai kúria külső állami támogatások nélkül, rentábilisan tudjon működni, és a kisebb javításokat, karbantartásokat önállóan, szintén külső forrás nélkül el lehessen végezni.
A fenti alapvető célokat a projekt teljesítette, illetve a helyszín megnyitását kővető, eddigi tapasztalok alapján a jövőben teljesíteni fogja. A fejlesztés eredményeként a nógrádi turisztikai desztináció újabb nívós, látogatóbarát kulturális turisztikai létesítménnyel bővült, amellett, hogy egy jelentős épített örökség, műemlék épület újulhatott meg.
A megvalósult fejlesztés
A földszintes kúriaépület szabadon álló, U-alaprajzú, kettős kontyolt tetővel. Az északnyugati, nagyjából négyzet alaprajzú és a délkeleti, L-alaprajzú szárnyát egy újabb, téglalap alaprajzú szárny köti össze. Az északnyugati szárny két homlokzatának középtengelyében egy-egy nyeregtetős, ívelt oromzatos bejárati előcsarnok található. Az északnyugati tömb bejárati előcsarnokából a nagyterembe jutunk, ennek két oldalán sorakoznak a további helyiségek. A terek teknő-vagy tükörboltozatosak, a rizalit boltozatán karéjos stukkót láthatunk. Néhány további helyiségben is találunk stukkó- és párkánymaradványokat, az egyik helyiségben egy kályhahely is megmaradt. Az épület megjelenését tekintve a vidéki nemesi építészet jellegzetes példája. Az épülettől északnyugati irányban két kis toronyépület áll a kert támfalainak egy-egy sarkán. 2,5 ha-os kertje helyi jelentőségű természetvédelmi terület. Műemléki értéke a kis méret ellenére is kitűnő térképzésben és az eredeti kúriához értően toldott új rész összhangjában rejlik. Igazi jelentőséget azonban Benczúr Gyula személyisége kölcsönöz az épületnek, különlegességét pedig két generáció óta itt élt és alkotó művészcsalád id. és ifj. Szabó István adja.
A projekt keretében a kúria teljes tetőszerkezete és homlokzata megújul, valamint a kúria földszintjének helyreállításával új kiállító- és hozzájuk tartozó kiszolgáló terek (fogadótér, jegypénztár, ruhatár, kávézó, ajándékbolt, mosdók, baba-mama szoba) jönnek létre. Az egykori tornác rekonstrukciója, visszaépítése is megtörténik új alapozással és aljzattal. A külső és a belső nyílászárok korabeli minta alapján rekonstrukcióra kerülnek. Megújul az épület gépészete, elektromos hálózata. A kúriaépület közvetlen környezete, a kertben történeti úthálózat helyreállításra kerül. A főbejárati kapu mellett parkoló kerül kialakításra.
Fajlagos költség:
| Kategória | Épületek, építmények | Fejlesztési terület
m2 (bruttó) |
Nettó építési költség
Ft |
Fajlagos tényérték
Ft/m2 (bruttó) |
| műemléki épület felújítás | kúriaépület | 999,78 | 476 722 863,- | 476 828,- |
Kúriaépület fejlesztése: az épület csaknem teljes – a műterem felőli keleti szárnyát kivéve – felújítása és az alábbi funkciók kialakítása:
- Vendégfogadótér, recepció, ruhatár
- Állandó kiállítás, melynek célja Benczúr Gyula életének és művészetének bemutatása 18 db eredeti Benczúr-festmény, Benczúr-relikviák, Benczúr saját textilgyűjteményéből származó eredeti drapériák, továbbá reprodukciók, fotók és kisfilmek, animált klip révén.
- A kiállítóterek múzeumpedagógiai foglalkozások helyszínekét is használhatók
- Baba-mama „szoba”, pelenkázó és vizesblokkok
- Kávézó és múzeumshop
Műszaki beavatkozások:
- Új szögtámfal létesítése, az épület lecsúszásának és további repedésének megakadályozása, az ebből adódó meglevő hibák javítása.
- A tornác rekonstrukciója, visszaépítése új alapozással és aljzattal.
- A tető helyreállítása, a barokk szárny felett új, a meglévővel azonos megjelenésű szerkezet kialakítása és hózugot megszüntető geometriával, tetőhéjalás és bádogozás teljes cseréje.
- Csapadékvíz elvezetés és az épülettől való elvezetésének megoldása (szilárd burkolat).
- A külső falak talajjal érintkező oldalának vízszigetelése.
- Meglévő födémszerkezet javítása és kétoldali takarása, illetve felső oldali hőszigetelés kialakítása.
- Új, szigetelt vasalt aljzat vízszigeteléssel és új építészeti rétegrendek kialakítása.
- Új, rekonstruált kétrétegű külső és belső nyílászárók beépítése.
- Homlokzati vakolat helyreállítása, korszerű vakolatrendszer alkalmazásával.
Kastélykert rekonstrukciója (hazai állagmegóvó forrásból)
- Kapuzat felújítása
- Parkoló kialakítása (egy akadálymentes)
- Támfalak, bástyák, kerti pavilon rekonstrukciója
- Járda, útcsatlakozások kiépítése
Műszaki beavatkozások:
- A kúria északnyugati homlokzata előtt két, rakott kő alapzaton fekvő, nagyméretű téglából falazott, hatszögletű bástyaépítmény található. A bástyák rossz állaguk miatt teljesen elbontandók és azután újjáépítendők, a meglevővel hasonló kialakítással. A két bástya azonos formában épül újjá, különbség csak a tetőszerkezet kialakításában van.
- Az egykor kőfallal kerített kert főkapuja a tervezett parkoló bejárata helyén volt. A falból ma már csak a műterem közelében áll néhány méternyi szakasz, az impozáns főkapunak pedig csak erősen leromlott állapotú pillérei maradtak fenn. A kapu és a kerítés helyreállítása az együttes védelme szempontjából elengedhetetlenül fontos, ezért a fellelt források alapján a főkapu lehető leghitelesebb helyreállítására törekszünk, ám a hozzá csatlakozó kőfal teljes hosszon történő visszaépítésére jelenleg nincs lehetőség. A park déli és nyugati oldalán ezért huzalfonatos kerítés épül, a műteremnél pedig csak előregyártott kapu elhelyezésére van lehetőség.
- A kertbe tervezett berendezési tárgyak az épülethez illeszkedő visszafogott stílusúak: az épület közvetlen környezetébe kerülő háttámlás padok, valamint hulladéktárolók. Az épülettől távolabb eső területekre, valamint a két saroktorony közé támla nélküli gerendapadok kerülnek.
- A raktárépület mellett kerékpártárolók kerülnek kialakításra.
A kivitelezési munkák során műemlékvédelmi szempontoknak, elvárásoknak is megfelelően kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy az új anyagok és technikák a korabeli anyagoknak, technikáknak, illetve eljárásoknak megfelelő benyomást keltsenek. Ez az elvárás a minőségi anyagválasztással és kivitelezéssel, valamint a NÖF Nonprofit Kft., a Várkapitányság, valamint az MMA Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ tudományos és restaurátor munkatársainak szakmai felügyeletével teljesült.
Funkciók:
Földszint:
- vendégforgalmi vizesblokk
- akadálymentes mosdó
- ruhatár
- jegypénztár
- ajándékbolt
- kávézó / rendezvénytér
- kiállító terek
- rajzszoba
- múzeumpedagógiai helyiség
- épületfelügyeleti helyiség (24 órás)
- irodák
- dolgozói teakonyha
- raktárak
A projekt keretei, a kiállítás tematikája, szakmai tartalma:
A Benczúr-kúria a Nemzeti Kastélyprogram helyszínei között unikális, hiszen nem egy történelmi család révén vált közismertté, hanem egy ikonikus festőművész által, akinek a hatása a mai napig érezhető a hazai és nemzetközi képzőművészetben. A barokk-szárnyban Benczúr Gyula, az utolsó festőfejdelem életművébe nyújt betekintést „A képíró. Közelítések Benczúr Gyulához” című, számos interaktív elemmel gazdagított kiállítás.
Benczúr Gyula korának egyik legismertebb művésze, a magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja. A turisztikai attrakciófejlesztés központi eleme tehát művészetének feldolgozása, továbbá a legújabb kutatási eredmények alapján új közelítések bemutatása az életműhöz. Benczúr Gyula életének és művészetének bemutatása részben eredeti művek segítségével (Szépművészeti Múzeumtól történt haszonkölcsön szerződés keretében, magángyűjteményből történő kölcsönzés révén és vásárlás révén, illetve Benczúr textilgyűjteményének bemutatása az Iparművészeti Múzeumtól történő kölcsönzés révén), részben pedig rekonstrukciók, makettek, modellek, fotók és animált klipek révén. A bemutatás további célja, hogy Benczúr úgy jelenjen meg, mint aki korának egy közismert személyisége volt, aki korának művészeti problémáit ismerte, s akinek művészi megoldásaiban sok évszázados művészi tapasztalat összegződött. Vagyis a mai bemutatásban fontos hangsúlyozni a társadalmi kapcsolatok fontosságát, a képi komponálás tudatosságát és igényességét, lehetőleg úgy, hogy a látogató maga is felismerje ezek jelentőségét.
A kiállítás alapkoncepciója: Benczúr Gyulát a történelmi, mitológiai és portré festészetén túl mint a lélekábrázolás mesterét állítja a látogató elé, akinek egyes festményeiből, de leginkább vázlataiból, vázlatfüzeteiből a modern festészeti törekvések frissessége, érzékenysége olvasható ki. Ezenkívül a kúria történetének, egykori enteriőrjeinek bemutatása, részleges rekonstrukciója, a mennyezeti stukkók (részbeni) restaurálási, konzerválási folyamata is a kiállítás részét képezi.
A kiállítás tematikai egységei:
- Benczúr Gyula és a társadalmi kapcsolati hálója: Benczúr Gyula életének bemutatása fotókkal, leveleinek, okleveleinek, kitüntetéseinek kézirataival (másolatban), reprodukciókkal. Információk, képek, adatok a családról és vele kapcsolatban álló személyekről (király, arisztokraták, bankárok, művészek, írók stb.). Egyszerre bemutatva a magánembert és a festőfejedelmet.
- Benczúr képalkotási módszerei
- Benczúr portréfestészetének típusai: a reprezentatív portré (csoportkép és egyéni arckép), az intim, a lélekábrázolást hangsúlyozó portréi és önarcképei
- Benczúr történeti festészete a valódiság, hitelesség oldaláról vizsgálva, egykori textilgyűjteményének és pazar drapéria ábrázolásaink bemutatása
- Benczúr barokk és rokokó tematikájú festészete, avagy mit jelentett Benczúr számára ez a két stíluskorszak?
- Benczúr Gyula és a modern festészet kapcsolatai
- Benczúr Gyula, a pictor doctus
- Az egykori nyaralókastély történetének, az egyes kiállítási helyiségek eredeti funkciójának bemutatás.
Élményszerű bemutatást szolgáló eszközök:
A fejlesztés eredményeként egy jól beazonosítható, egyedi vonzerővel rendelkező attrakció jött létre. A digitális és interaktív eszközöknek, újszerű megoldásnak köszönhetően a látogatók élményszerű módon ismerhetik meg a kúria történetét, Benczúr Gyula életét és művészetét. A tervezett kiállítás során a kiállítási tematika, illetve az enteriőr részletek bemutatását modern és hagyományos eszközökkel tettük még élvezetesebbé. A látogatók számára lehetőség nyílik a kiállítás szinte egészében a replika bútorok és eszközök megtapintására, használatára. Múzeumpedagógiai foglalkozások színesítik a különböző célcsoportoknak kínált szolgáltatásokat. A kulturális rendezvényekre, konferenciákra, vállalati és családi eseményekre, tréningekre érkezőket rendezvénytermek (kávézó) várják.
I. Kastélypark
- Kastélyparkhoz tartozó egyedi berendezési elemek:
- Kerti információs tábla 1:
- Park térkép
- Kerti információs tábla 2
- Parktörténet, kert fontosabb elemeinek bemutatása (bástyák, szaletli, kőváza, kovácsoltvas kapu, növények, úthálózat)
- Kerti információs tábla 3
- Benczúr Gyula műterme
- Kerti információs tábla 1:
II. Kúriaépület:
- Turisztikai infópont:
- Látogatói információk, látnivalók a környéken, további kastélyok, várak és műemlék épületek
- Fogadótér (F02/1 terem):
- Fali installáció (monitor):
- Benczúrfalvi menedék: a nyaralókastély és műterem kisfilm magyar és angol nyelvű felirattal
- Fali installáció (monitor):
- Benczúr Gyula bemutatkozó terem (F03 terem):
- Fali installáció (monitor):
- Festőfejedelem családi körben diaporáma kisfilm magyar és angol nyelvű felirattal
- Fali installáció (érintőképernyő):
- Benczúr Gyula kézírásos önéletrajzában és „Műveim” címen festményei között lapozgathatunk és tudhatunk meg részleteket egy-egy életeseményről és festményről, alkotásról vagy azok keletkezésének körülményeiről
- Fali installáció (tekerős molinó):
- Benczúr Gyula kitüntetéseit, kinevezéseit és elnyert díjait ismerheti meg a látogató
- Hang installáció: dobogó, amelyre rálépve Benczúr Gyula festészetéről kortársai pozitív és negatív kritikái hallhatók.
- Fali installáció (monitor):
- Reprezentatív portréfestészet (F04 terem):
- Fali installáció (monitor):
- Egy különleges műfaj: a csoportkép diaporáma kisfilm magyar és angol nyelvű felirattal – Benczúr Gyula két monumentális csoportportréjának részletes bemutatása
- Portréfal installáció (épített portréfal és érintőképernyő):
- A reprezentatív portrék sorából kiválasztott 13 db festmény látható a portréfalon nemes másolatban, a hozzá kapcsolódó érintőképernyőn az adott festményre kattintva a kép a falon megvilágításra kerül. A program segítségével látogató megismerkedhet Benczúr Gyula kiterjedt társadalmi kapcsolatrendszerével a legmagasabb körökig, a portrékon szereplő személyekhez fűződő viszonyával, a portré műfaj presztízsével, a festmények elkészülésének körülményeivel stb.
- Fali installáció (monitor):
- A lélek arcai (F05 terem):
- Álarcban és álarc nélkül installáció (3 sorban, 5 oszlopban 15 db forgatható tábla):
- A táblákon Benczúr Gyula életének különböző fázisaiban, életkorban magáról festett önarcképei láthatók a homlokoldalon. A táblákat megfordítva mélyebben megismerheti a látogató a művészt, mint embert, valamint 3 tükör segítségével, melyből 2 db „manipulált”, magáról is megtekinthet 3 különböző önarcképet.
- Álarcban és álarc nélkül installáció (3 sorban, 5 oszlopban 15 db forgatható tábla):
- Történelmi festészet (F02/2 terem):
- Gigapixel festmények (3 db érintőképernyő):
- Benczúr Gyula három történelmi festményének gigapixel felbontású másolatát tanulmányozhatja a látogató 1-1 érintőképernyőn, miközben az eredeti festményeket is tanulmányozhatja a falakon. Az alkalmazásban további információkat kaphat a festéstechnikáról, a képek elkészülésének körülményeiről, a festményeken szereplő személyekről, helyszínekről, történelmi eseményekről stb.
- Benczúr Gyula műveinek bőrkötéses katalógusa (érintőképernyő): a 3 db érintőképernyő közül az egyik 2 funkciós: a választás után itt tekinthető meg a vitrinben is kiállított eredeti bőrkötéses Benczúr-katalógus lapozgatható formában, benne a Benczúr-gyermekek által összegyűjtött korabeli reprodukciókkal
- Gigapixel festmények (3 db érintőképernyő):
- Barokk és rokokó metamorfózisok (F07 terem)
- Emlékkönyv hang installáció: Benczúr Gyula művészetéről szóló visszaemlékezés hallható.
- Fatábla furatokkal és formákkal: 10 db egyedi forma festve, amelyekből egy Benczúr festmény rakható ki
- Benczúr és a modern festészet (F08 terem)
- Fali installáció (monitor):
- A képek ideje animációs film (a képen ábrázolt jelenet eseménysorának ideje, a kép elkészülésének ideje, a kép szemlélésének az ideje) magyar narrációval és angol nyelvű felirattal, amely a történeti festészet, a naturalista festészet és az impresszionista festészet jellemzőivel ismerteti meg a nézőt Benczúr képeinek segítségével
- Fali installáció (monitor):
- Múzeumpedagógiai foglalkoztató:
- Felpróbálható korabeli ruhák
- Felpróbálható korabeli kalapok
- Mobil rajzbakok
- Rajz és festő eszközök
- Múzeumpedagógiai eszközök
Projektgazda célja, hogy a Kastélyprogramba bevont helyszínek fejlesztésével egyfajta márkaépítési folyamatot is elindítson, amelynek egyik lehetséges eszköze – a marketingen felül – olyan egységes, minden helyszínen (adottságoknak megfelelően) megtalálható szolgáltatási paletta kialakítása, amely magas minőséget, sokrétű, igényes kínálatot közvetít a látogatók felé. Ennek a benczúrfalvai kúriában megvalósítható elemei az alábbiak:
Szolgáltatások:
- Kávézó
- Ajándékbolt
- Infopont
- Örökségpont
- Telizsák Program
A létesítmény üzemeltetési személyzete minden területre kiterjedő szakértelemmel rendelkezik, kezdve az őrszemélyzettől a takarítókon, kertészeken, tárlatvezetőkön, pénztárosokon keresztül a létesítményvezetőig.
Építés-kivitelezés ismertetése
Engedélyek:
- örökségvédelmi engedély: NO/ETDR-EPFO/158-6/2021 iktatószámú, „3170 Szécsény Benczúrfalva Fő út 2. szám és 2501/2, 2501/3 és 2501/4 hrsz. alatti Benczúr -kastély (kastélykert és műterem) turisztikai fejlesztését szolgáló helyreállítási és állag-megóvási – bővítési (tornác rekonstrukció 36,05 m2) – munkáinak építési engedély ügye”
- örökségvédelmi engedély módosítása: NO/ETDR-EPFO/158-13/2021 iktatószámú, „3170 Szécsény Benczúrfalva Fő út 2. szám és 2501/2, 2501/3 és 2501/4 hrsz. alatti Benczúr -kastély (kastélykert és műterem) turisztikai fejlesztését szolgáló helyreállítási és állagmegóvási munkáinak építési engedély ügye”
- használatbavételi engedély: NO/ETDR-EPFO/1022-30/2023 iktatószámú, „3170 Szécsény Benczúrfalva Fő út 2. szám és 2501/2, 2501/3 és 2501/4 hrsz. alatti Benczúr -kastély (kastélykert és műterem) turisztikai fejlesztését szolgáló helyreállítási és állagmegóvási munkáinak használatbavételi engedély ügye”
Az építési engedélyezési és örökségvédelmi tervdokumentáció a kúriaépületre és a kúriakertre vonatkozóan 2018. júniusára készültek el, mely alapján első ízben 2018. augusztusában megindításra került az engedélyeztetési eljárás, majd 2021-ben adminisztrációs okokból újra engedélyeztetni kellett. Az örökségvédelmi engedélyt 2021. januárjában adta ki a hatóság, mely 2021. decemberében módosításra került. A kivitelezési tervdokumentáció 2018. októberére készült el.
A Kbt. szerinti uniós, nyílt közbeszerzési eljárást az építés-kivitelezési tevékenységre vonatkozóan a NÖF Nonprofit Kft. 2019. decemberében indította meg, mely eredményesen zárult. A vállalkozási szerződés 2020. november 17. napján került megkötésre a Belvárosi Építő Kft.-vel. A vállalkozási szerződést kettő alkalommal módosították. A felújított épület műszaki átadás-átvételi eljárása 2023. március 20. napján zárult le.
