Projekt címe: A bajnai Sándor-Metternich-kastélyegyüttes és parkjának turisztikai célú fejlesztése
Projektazonosító: GINOP-7.1.1-15-2015-00004
Kedvezményezett neve: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
Támogatás összege: GINOP: 1.723.500.000 Ft Hazai: 557.161.348 Ft
Támogatás mértéke: 100%
Határidők: Projekt fizikai zárása: 2022.03.31. Projekt pénzügyi zárása: 2022.04.30
Cím: 2525 Bajna, Rákóczi út; hrsz. 566, 568/1,
Telefonszám:
E-mail cím:
Nyitvatartás: További információ az alábbi oldalon található:
Jegyárak:
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
Ismertető
„A bajnai Sándor–Metternich-kastély turisztikai célú fejlesztése” projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.
Ünnepélyes átadó
2021. december 10-én 14.30 órakor került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében “A bajnai Sándor–Metternich kastély (GINOP-7.1.1-15-2015-00004) turisztikai célú fejlesztése” című projekt ünnepélyes átadójára.
Az ünnepélyes megnyitón részt vett Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, Pallagi Tibor, Bajna polgármestere, valamint házigazdaként Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvény kapcsán megjelent cikk:
https://www.origo.hu/kultura/20211209-kastely-felujitas-megnyito-tamogatas-kiallitas-1.html
https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/12/megujult-a-bajnai-sandor-metternich-kastelyegyuttes-galeria
https://www.turistamagazin.hu/hir/hetvegen-megnyitja-kapuit-a-bajnai-sandor-metternich-kastely
Alapkőletétel
2018. március 28-án 13 órakor került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében a bajnai Sándor–Metternich kastély (GINOP-7.1.1-15-2015-00004) turisztikai célú fejlesztése alapkőletételi ünnepségére.
A rendezvényen Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos (Miniszterelnökség) bemutatta a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megvalósuló, a bajnai Sándor–Metternich-kastélyt érintő fejlesztéseket, Dr. Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője áttekintést adott a fejlesztési projekt régióra gyakorolt hatásairól, Füleky Zsolt helyettes államtitkár (Miniszterelnökség) pedig bemutatta épített örökségünk Európai Uniós és hazai források segítségével történt megújulását.
Az alapkő ünnepélyes elhelyezése után Pallagi Tibor, Bajna polgármestere köszöntötte a vendégeket és mondott pohárköszöntőt.
Bajna alapkőletétel sajtóközlemény
Történeti áttekintés
„Ez nem ember, ez egy ördög” – mondták róla Angliában, ahol betört egy különösen vad lovat. Egyik fékevesztett kocsizásán a budai vár vízi kapujától hajtott le a hosszú és meredek lépcsőn, a Nagyhíd utcában pedig három egymás mellé fogott lovon ugratott át. Hajmeresztő lovasbravúrjaitól hangos volt Budapest és Bécs. A Szigetországban több világcsúcsot is felállított akadályugrásban. A saját kastélya erkélyéről is leugratott és a legendák szerint a kastélyban is gyakran lovon járt. Egy kortárs lovas szakértő leírása szerint „Öt érzékén felül egy hatodikkal bír, amely által bűvös hatalmában tartja a lovakat”. Kalandjait állandó kísérője, udvari festője Johann Gottlieb Prestel több képen is dokumentálta. Vörösmarty Mihály versben örökíti meg:
„Száll jó lovam, mint a madár
Túl a merészek díja vár.
A gát nem mindig akadály
Hol nem mehetsz, ugratva szállj.”
Ő az Ördöglovas, akiről Kálmán Imre operettet írt. Róla szól az Ördöglovas című film is, amelyet 1943-ban mutattak be. A címszerepet Benkő Gyula játszotta.
Az Ördöglovas, a bajnai kastély egykori tulajdonosa, gróf Sándor Móric tizenhét évesen ült először lovon, mivel apja, akinek szenvedélye volt a lovaglás, annyira féltette a fiát, hogy nem engedte a lovak közelébe. Amikor az ifjú Móric először lóhátra szállt, figyelmeztették, hogy a lovaglást tanulni kellene. Ő mindössze ennyit mondott: „Akinek tanulni kell a lovaglást, az soha nem fogja megtanulni.” A ló volt az élete és az lett a veszte. 1850-ben Linzben, egy ugratás közben kiesett a kocsijából és fejét egy vasrácsnak ütötte. Pár nap múlva egy bécsi kaszinóban önkívületi állapotba került és tört-zúzott. Innen egy prágai elmegyógyintézetbe vitték. Élete végén a birtokán élt lovas emlékeivel körülvéve, utolsó éveit pedig a döblingi elmegyógyintézetben töltötte.
A feleségét is úgy ismerte meg, hogy éppen az apjához vágtatott és a Sándor-palotához vezető lépcsőn átugratott Metternich Leontine hercegnő hintaja fölött, aki nem volt más, mint a nagyhatalmú Metternich kancellár lánya. A lány azonnal beleszeretett. A gróf feleségül kérte és hozzákezdett a bajnai kastély átépítéséhez, hogy az méltó pompával fogadhassa a kancellár lányát.
A bajnai birtokot 1696-ban vásárolta meg Sándor Menyhért, aki Esztergom vármegye alispánja volt. A földesúr 1720 táján vadászkastélyt építtetett a birtokra. Sándor Móric édesapja halálakor örökölte meg az uradalmat. Az átépítés és a bővítés terveit Hild József építész készítette el, aki egy klasszicista stílusú, főszárnyán téglalap alaprajzú, egyemeletes, mellékszárnyain földszintes épületet tervezett. Az épület bejárati részét úgy emelte ki, hogy a homlokzaton görög mintára négy oszlopos portikuszt tervezett. A kastély földszintjén ebédlőterem, biliárdterem, dohányzó, kártyaszoba, télikert és házikápolna volt, az emeleten pedig a grófi és grófnői lakosztályok sorakoztak. Ugyancsak az emeleten kapott helyet a gróf fegyver- és képgyűjteménye, a könyvtár és a vadásztrófeák. A belső termek díszítése Alessandro Sanquiriconak köszönhető, aki a milánói Scala díszlettervezője volt. Az égszínkék és a fehér szín volt a meghatározó a belső terekben. A termek közt volt etruszk és pompeji terem, valamint Raffaelesca terem is, amelynek festményeit Raffaello képei inspirálták. A bútorok egy részét az olasz mester tervezte, a többit pedig Londonból rendelte meg a gróf. A kovácsoltvas elemeket bécsi mesterek készítették. Az egykori vadászparkból angolpark lett, benne kazánfűtéses, egzotikus növényekkel teleültetett pálmaházzal. A gróf világhírű lovai fűthető uradalmi istállóban pihentek.
A II. világháború a kastély teljes lepusztulását hozta. Először tábori kórház lett belőle, majd szükséglakások kaptak helyet falai között. A szocializmusban a helyi termelőszövetkezet irodája volt itt, később pedig gépállomás. A szomorú idők emlékét olyan játékfilmek őrzik, mint a Ménesgazda (1978) vagy a Szívzűr (1981).
A projekt tartalmának bemutatása
A kastély komplex, értékalapú műemléki felújítása, új funkciókkal történő ellátása és turisztikai vonzerővé fejlesztése a Nemzeti Kastélyprogram keretében, a NÖF Nonprofit Kft. beruházásában valósult meg. A 2021-ben átadott kastély több funkciót képes ellátni, így a jövőben a helyi közösség életében is meghatározó szerepet játszhat, ugyanakkor fontos turisztikai szereplőként gazdasági és kulturális szempontból is kiemelt tagja lehet a térség kínálatának.
A most lezárult projekt fő célja az értékmentésen túl a turisztikai hasznosítás, a kultúra közvetítés, egyben a turisztikai ágazat visszaépítésének elősegítése, Komárom-Esztergom megye épített és természeti örökségének bemutatása, láthatóbbá tétele, mindez a mozgalmas életű „Ördöglovas” gróf Sándor Móric által építtetett palota, felesége, Metternich Leontine és lányuk, Sándor-Metterich Paulina történetének fókuszba helyezésével. A bajnai fejlesztés célja volt a Sándor–Metternich-kastélyegyüttes felújítása és eredeti állapotának bemutatása a látogatók számára. A Nemzeti Kastélyprogram keretében belülről is megújult a főépület, így a termekben sikerült megőrizni a neves külföldi mesterek által készített barokk vagy klasszicista díszítő falfestéseket. A fejlesztési terület kiterjedt a főépület mindkét szintjére. A hazánkban és Európában is különlegesnek számító barokk-klasszicista falfestések és mennyezetfreskók egyes részeken restaurálásra és bemutatásra kerültek. A főépület építési munkái során megújultak a nyílászárók, a padlózatok, helyreállításra kerültek a belső terek, a gépészeti és elektromos rendszerek. Az építés során további kő, fa, és jelentős festőrestaurátori közreműködésnek köszönhetően végeztük el a teljes felújítást.
A klasszicista főépület mellett a mellékszárnyak által körülölelt díszudvar és kastélypark is megújult, új funkciókkal bővült. Az intézői udvar délkeleti szárnyában kerültek kialakításra az üzemi területek. A 10,2 hektáros kastélyparkban többek között egy tematikus játszótér került kialakításra, tanösvények részleges újjáépítése, továbbá az egykori történeti gazdasági épület helyén új traktortároló építését valósítottuk meg.
Ezek mellett megújultak a közösségforgalmi vizesblokkok, az épületben dolgozó munkatársak irodarészei, a főépületben pedig kávézó és ajándékbolt került kialakításra.
A kastély korhűen berendezett tereiben új, korszerű interaktív kiállítás került installálásra. A K épületben kapott helyett a mozgalmas életű grófot és lányát bemutató kiállítás. Modern technológiát, interaktív elemeket és több célcsoportot is megszólító tartalmat, nyelvezetet használtak az alkotók. A Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram célkitűzése a komplex, értékalapú műemléki felújítás, a hiteles bemutatás, valamint ezzel párhuzamosan a széles közönség számára megfelelő interpretációs módszerekkel és szolgáltatásokkal biztosított pozitív látogatói élmény elérése. A program célkitűzése a magyarországi örökségi értékek megőrzése, fenntartható módon való helyreállítása annak érdekében, hogy – a program jelmondatának megfelelően – minden látogató számára bemutathatóvá váljon „Múltunk jelen időben”.
A fejlesztés alapvető célja volt innovatív, újszerű technológiai megoldások alkalmazása mind a bemutatásban, az interpretációs foglalkozásokon, mind a látogatók informálásában, a látogatói háttérszolgáltatásokban.
A fejlesztés célrendszerének egyik sarokpontja a Metternich család örökségének korszerű múzeumtechnológiai eszközökkel való autentikus bemutatása, az adott épített örökség értékeihez illeszkedő látogatóbarát-, valamint élményelemek bővítése.
Az előkészítési munkálatok, illetve a szükséges kutatások elvégzését követően, 2018-ban megkezdődött a kivitelezés, majd 2021-ben a kastély megnyitotta kapuit a látogatók előtt.
A projektben vállalt valamennyi megvalósításához kapcsolódó tevékenység teljesült a fizikai zárás napjáig.
Az elvégzett műszaki beavatkozások, kialakított funkciók
A jelen terv keretében tervezett helyreállítási munkák a kastélyegyüttes és a park részleges helyreállítását szolgálják. A tervezési programban meghatározott munkák egy teljes körű helyreállítás I. ütemének tekinthetők: a részleges helyreállítást követően a kastély egy jelenetős része szerkezetkész állapotban marad. A helyreállítási program egy kiállítótérként és rendezvényhelyszínként használható kastélymúzeum létrehozását és üzemeltetését célozza. Az épületben látogatóként vagy a rendezvények résztvevőiként egyszerre mintegy 90–100 fő tartózkodik. A helyreállított együttes fő megközelítési iránya a község főtere felől, északnyugati irányból tervezett. A látogatók az észak-nyugati áthajtó kapuján lépnek be a díszudvar területére. A recepció a “K” épület földszintjén az előcsarnokban található, emellett kisebb múzeum-shop, ill. kávézó nyílik. A látogatók a főépület térsorait jegyvásárlást követően tekinthetik meg, a park és az udvar látogatása ingyenes. A közönségforgalmi mosdók a “C” szárny földszintjén épülnek ki. A látogatók a “C” szárny alagsorában helyreállítandó konyha megtekintése után a kerített tornácon végighaladva érnek a pálmaház és az orangerie tereibe, ahonnan kilépve a kastélyparkban folytatják útjukat. Rendezvények céljaira elsősorban a főépület dísztermeit, a konyha és az orangerie/pálmaház helyiségeit lehet használni. A kastély működtetéséhez és fenntartásához szükséges a “C”-“D”-“E” szárnyban kialakítandó személyzeti és üzemi helyiségek sora.
Az épületegyüttesen elvégzett munkák az alábbiak:
- a főépület (“K” épület) teljes körű helyreállítása az egymásra rétegződő történeti értékek bemutatásával, kiállítótérként és rendezvényhelyszínként használható helyiségek kialakításával. Az épület földszintjén kávézó és múzeum-shop épült ki. A munkák keretében kiemelt feladatot jelentett a falképek és ornamentikák, belső nyílászárók restaurálása. Az épületben a meglévő kőpadlók felhasználásával és kiegészítésével igényes kőpadlók, táblás parketták és keményfa padlók készültek. A főépület egésze központi fűtést kapott.
- a díszudvar homlokzata helyreállításra került (üvegezett ablakok és zsalus vakablakok alkalmazásával), az udvar igényes kertészeti kialakításon esett át, a klasszicista környezet egyszerűségéhez igazodva.
- a kiszolgáló helyiségek (közönségforgalmi mosdók, irodák és személyzeti helyiségek) a “C” mellékszárny földszintjére kerültek. E helyen kisebb területen szerkezeti munkákra, a pinceszint és a földszint felett födémlemezek készítésére és falazati munkákra is sor került. A helyiségsor központi fűtést és teljes körű épületgépészetet kapott.
- helyreállításra került a “C” szárny pinceszintjén a konyha tere, amely bemutatótérként, ill. kisebb rendezvények helyszíneként működhet. A pinceszint temperáló fűtést kapott.
- helyreállításra került a “C”–”D”–”E” épületek kerti homlokzata, így az együttes a kert felől eredeti képét kapja vissza. E munkák része a kovácsoltvas tornác-rácsainak rekonstrukciója. A “D” szárny kerített tornáca.
- a “D” épületszárny egyes helyiségeinek helyreállításával helyet kapnak egyes kiszolgáló funkciók (gondnoki helyiség, kazánház, és raktár), amelyek teljes kiépítettséggel készülnek, a többi helyiség azonban jelenlegi “szerkezetkész” állapotában marad.
- a fejlesztéssel érintett területeken utólagos injektált vegyi falszigetelés készül a padlószint alatti síkon, ill. a pincei faltestek tömegében. A földszinti padozatok talajpára elleni vízszigetelést, ill. hőszigetelést kapnak.
Alapvető követelmény az együttes történeti értékeinek minél teljesebb körű megőrzése, bemutatása. A „K” épületben a több történeti korból származó fal- és mennyezetfestések miatt teljes körű vakolatvédelmet kapott. Ennek értelmében a falakban és mennyezetekben csak kivételes, tudatosan kijelölt helyeken lehetett gépészeti és elektromos vezetékeket vezetni: A tervezett épületvillamossági és épületgépészeti megoldások ennek a követelménynek lettek alárendelve: a vezetékezés elsősorban a padlóban és a feltöltésekben, padlástérben történt meg, vagy a már roncsolt, újonnan készülő felületeken. A vakolatok és festések védelme érdekében már a munkák megkezdése előtt biztosítani kellett azok szakszerű rögzítését, az alkalmazott technológiákat úgy kell megválasztani, hogy azok a lehetőségekhez képest kíméljék a történeti szerkezeteket (különös tekintettel a vibráció vagy a technológiai nedvesség minimalizálására). Külön feladatot jelentett a faanyagvédelem a történeti asztalosmunkák esetében: a munkák befejezését követően nem maradhat fertőzött faanyag vagy fertőzési góc az épületben, ennek érdekében folyamatos szemlére és intézkedésekre van szükség.
Létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatás bemutatása
A fejlesztés alapvető célja volt innovatív, újszerű technológiai megoldások alkalmazása mind a bemutatásban, az interpretációs foglalkozásokon, mind a látogatók informálásában, a látogatói háttérszolgáltatásokban.
A fejlesztés célrendszerének egyik sarokpontja a Metternich család örökségének korszerű múzeumtechnológiai eszközökkel való autentikus bemutatása, az adott épített örökség értékeihez illeszkedő látogatóbarát-, valamint élményelemek bővítése.
Bajna, Sándor-Metternich kastély
A kiállítás koncepciója
A kastélyban berendezendő kiállítás alapvetően a kastély épületének és a nagy múltú Sándor-Metternich családnak, kiemelkedő tagjainak történetét meséli el. A gazdag családtörténetben a kiállítás két főalakot emel ki: Sándor Móric, „az ördöglovas” figuráját, és lányát, az európai kultúrtörténet jelentékeny alakját, Pauline von Metternichet.
A földszinten a kastély feltárt barokk falfestményei, valamint a kastélykápolna egykori felszerelését képező, iparművészeti remek miseruhák képezik a legfontosabb látványosságot. E szinten archív képek és tervek, festmények és interjúk segítségével bemutatjuk az épület történetét, valamint a kialakításában részt vevő jelentős építészeket. A kastély fénykora mellett megjelenik a pusztulás kora, a II. világháborút követő évtizedek, valamint a kastélyhoz kapcsolódó, majd’ harminc éve zajló régészeti és művészettörténeti kutatások, illetve ezek eredményei (fényképeken, filmrészleteken és tárgyleletekben). Ugyancsak a földszinten a kastély történetét érthető és szórakoztató formában bemutató animációs filmet is megtekinthet a látogató.
A kastély emeletén az északi traktus Sándor Móricról szól: bemutatjuk mint a magyar nemes ideálképét, mint pipázó magánembert, aki kiválóan citerázott, s maga is írt kisebb zeneműveket. Ebben a teremben korabeli zeneszó adja az alaphangulatot. A következő helyiségben a gróf mint vakmerő lovas jelenik meg. Itt a látogató a lóugratások és vakmerő lovasbravúrok korabeli ábrázolásain kívül a gopro kamerás szimulációs állomáson közvetlen érzékiségében is átélheti azt a sportteljesítményt, amelyek nyomán híressé vált Sándor Móric lovas tudása. A rákövetkező teremben mint anglomán grófot mutatjuk be a ház egykori urát, aki szeretett vadászni, lóversenyezni, és kastélya berendezése is ezt az ízlésvilágot tükrözte.
A „női” szárnyban Pauline von Metternichről, mint a 19. századi közép-európai kultúrtörténet fontos személyiségéről szól a kiállítás három terme. Az első terem a fiatal Pauline drezdai és párizsi éveit eleveníti fel. Azokat a nevezetes eseményeket ezekből az időkből, amelyek révén a Metternich-lány és Metternich-feleség először vonta magára az európai elit társaság figyelmét. E teremben a látogató egyenesen III. Napóleon udvarába nyerhet betekintést, hiszen Pauline a császár hitvesének, Eugéniának lett bizalmasa. A teremben megjelenik a Metternich házaspár (Richard von Metternich és Pauline von Metternich) nagyvonalú párizsi otthona, s a látogató kényelmesen, mintegy mozizva kap diavetítést a korszakot és Pauline párizsi éveit bemutató képekből. A Tanhäuser-bemutató történetén keresztül a Wagnerhezalonélethez fűződő viszonyáról kap a látogató ízelítőt. E terem interaktív élményeleme a Pauline mint az álarcosbálok nagyasszonya tematikához kötődő beöltözési lehetőség.
A beöltözési állomás egyúttal átvezet a következő terembe, a sarokszalonba. Ennek az enteriőrnek restaurált eredeti falburkolata és az eredeti pompát visszaidéző rekonstruált falszövete lesz. Ebbe a miliőbe kerülnek a rekonstruált Worth-ruhamodellek, amelyek Pauline és a korszak legelegánsabb párizsi ruhaházának szoros kapcsolatát idézik fel. Itt a látogató korabeli katalógusok, divatlapok segítségével belelapozhat a 19. század második felének elit divatéletébe.
A következő teremben a bécsi éveket mutatjuk be. A felújított bajnai kastély egyik célközönsége az az osztrák turista-kör, amelyik számára Pauline Metternich a 19 – 20. század fordulójának társasági nagyasszonya, aki hasonló szerepet játszott Bécsben, mint mondjuk Blaha Lujza Budapesten és Füreden. A terem fő attrakciója a híres-hírhedt női párbaj, amelyben Pauline von Metternich gróf Kielmanseggnével vívott meg. Itt árnyjáték és illusztrációs képek segítik a látogató figyelmének lekötését. Ebben a helyiségben mutatjuk be a bajnai kastély 19. századvégi világát, valamint Pauline von Metternich bécsi palotáját. Mindkettő a százvég Európájának társasági összejöveteleinek adott helyet.
A kiállítás záróakkordjaként bemutatjuk a kastély utolsó lakóit: Klementine és Franz-Albrecht Metternich-Sándort. Ebben a részben szeretnénk, ha a család ma élő tagjai is megjelenhetnének interjú keretében, vagy más módon. Az utolsó szoba Pauline von Metternichet, mint a modern, „sokdimenziós”, összetett személyiségű nő életét összegzi, és ad a látogatónak egy összképet.
A kiállítás tematikája termenként
K.F8. Előcsarnok Bevezető animációs film, Sándor Móric-portré és fogadófal. Információs elemek. Ráhangolódás, tájékozódás. A bevezető imázsfilm a kastélybeli kiállítás két főszereplőjéről szól, voltaképpen egy árnyképekkel dolgozó animációs film. Ennek főbb tartalmi pontjai:
- A kis Sándor Móric imád lovagolni, de apja tiltja. A tiltás ellenére mégis lovagol + lovas rajzot firkál a falra (K.F27 terem falán lévő rajz).
- A már felnőtt SM átugrat Leontine von Metternich lovaskocsiján, legaloppozik a budai Sándor–lépcsőn, ráugrat a Duna jégtáblájára, átugrat a kerítésen stb.
- A gyerek Paulina fél a lovaktól, SM mégis bátorságra neveli: ölében tarva ugrat a lóval.
- Paulina szép ifjú diplomata-feleség: kártyázik a szász királlyal, pompás ruhákban forog Eugénia császárnéval, legyezővel a kezében a párizsi opera páholyában
- Bécsben maszkabálon vesz részt. A párbajjelenet félmeztelenül.
- A már testes, idősödő Paulina sugdolózva, intrikázik Bécsben. A meglévő sziluettképet kell használni.
- Bajnán az idősödő Paulina: a díszteremben vendégeket fogad, memoárt ír, varrogat.
K.F9. A kerekesszékes oázis. Digitális túra a kastélyban és adatbázis érdeklődőknek. Érintőképernyőn: a kastély bejárása, egyes falképekről, műtárgyakról közeli képek termenként. A termek megjelölt pontjára kattintva az ott lévő falkép vagy műtárgy megjelenik nagy felbontásban
K.F15a: A kiállításra való rávezetés egyik alapeleme: a családfa + földszint egyik vezérmotívuma: az építéstörténeti jelenségek (érintőképernyőn barokk, két boltszakaszos terem /a jelenlegi K.F10 + K.F15a/ 3D modellje), a barokk előzmények felfejtése
K.F10. A kápolna történeti forrásainak bemutatása. A bajnai plébánia historia domusából a kastélykápolnára vonatkozó részek és e szövegek latin fordítása, valamint a plébániára vonatkozó canonica visitatio jegyzőkönyvek és ezek magyar fordítása
K.F14. Egy évszázad miseruha-adományai és adományozói: a kastély lelkipásztori élete (a két nevezetes plébános portréja). A kastély 1945 előtti építéstörténete és az épület valamint Sándor Móric és Pauline von Metternich recepciótörténete a két világháború között. (A kastély építéstörténete 3D modellen. A kastély építésével kapcsolatba került európai rangú művészekről rövid szövegek és portrék (Moreau, Nobile, Sanquirico, Hild). Metternich kancellárról ábrázolások, szövegek és a Metternich kastélyok képei (Grafenegg, Neuaigen, Kynžwart. A barokk kori állapotról ábrázolások, térképek, majd a századfordulós és a 20. század eleji állapotról fényképek.).
A két világháború közti katély. Filmrészletek: (Willy Forst: Maskerade, 1934 (26:00-tól az idős hercegnő!); Kálmán Imre: Az ördöglovas – Der Teufelsreiter (librettó: Rudolf Schanzer-Ernst Wellisch) ősbemutató: 1932. március 10. Theater an der Wien. Magyar bemutató: 1934. április Hamza D. Ákos: Az ördöglovas, 1943, Az Ördöglovas utóélete: könyvek, filmek, filmplakátok az 1930-as, 40-es évekből. Barsi Ödön: Az ördöglovas, 1943Lestyán Sándor: Gróf Sándor Móric, az ördöglovas, 1942 Király Színház Budapest, Széchenyi István naplója, Széchenyi István: Pesti por és sár, Hazai vadászatok és sport Magyarországon, benne Sándor Móric naplója, Fővárosi Lapok, 1877, Nr. 260, 1244-45. o. Képes Hetilap, 1878, Nr. 11., 42. o. Gazdasági Lapok, 1850, Nr. 57., Magyar Gazda, 1843, Nr. 59., Sándor-Metternich Paulina: Geschehenes, Gesehenes; Erlebtes, My years in Paris. Lestyán Sándor és Klementine Metternich kapcsolata, a Lestyán-féle Sándor Móric monográfia (amelyet a kastélyban reprintben árusítunk) létrejöttének körülményei.
K.F13. A kastély pusztulástörténete, majd kutatástörténete (a régészeti és tudományos kutatások megindulása a 20. század utolsó két évtizedében). A kastélyban játszódó 1945 utáni filmekből részletek (Böszörményi Géza: Szívzűr, 1981 és Kovács András: Ménesgazda, 1978). A kastély 1945 utáni képei diavetítésként.
K.F12. A szoba falfestményeiről információk.
K.F11. A kastély mint beszédtéma: interjúk azokkal, akik a kastéllyal kapcsolatba kerültek (kutatók és helyi lakosok). A helyi kötődés erősítése a kis „moziterem”-ben. A kastély felújításának eredményei látványosan egymás mellé helyezett fényképeken. A falképfeltárásokról és restaurálásokról film, illetve a kastély képei a felújítás előtt és után (termenként egymással szembeállítva az előtti és az utáni állapot). Osztott képernyőn interjúk: Izsó Károly, D.Mezey Alice, Benkhard Lilla, + falubeliek a kastély 1945 utáni történetéről.
K.F7. „Virágcsarnok”: a 19. századi téli kert funkció visszaidézése, vasbútorokon és reprodukcióban kitett olvasmányokkal egy fajta pihenő helyiség.
K.E17. Lépcsőház: a falakon az emeleti kiállítás vezérmotívumait jelző témájú képek: Sándor Móric a lovas, a bajnai kastély mint vadászkastély, illetve Pauline és Klementine Metternich
K.E28. Sándor Móric a magyar neme ideálképe, valamint SM mint magánember: a családtagok, és SM citerázik. A teremben citerazene szól.
K.E27. A lovasbravúrok és a lovak terme: SM lovasbravúrjai mint sportértékkel bíró merészségek (itt a látogató a gopro kamerás felvételekkel tudja átélni az ugratás izgalmát). A lószerszámok különleges világa.
K.E26. A kastély férfi szárnyának szalonja, a vadászszalon: trófeák, vadászjelenetek. SM mint a reformkori anglománia egyik érintettje. A lovassport mint az anglománia tipikus megnyilvánulása.
K.E25. A kastély kutatóterme, a könyvtár, és a nagyszalon egyben: e kettős funkciót jelző replika-bútorok.
K.E24. Pauline Metternich mint ifjú diplomata-feleség, mint a párizsi szalonélet központja, mint a III. Napóleon kori európai nagyhatalmi politika egyik szereplője. Pauline Metternich mint a párizsi extravagáns közélet pregnáns alakja.
K.E23. Pauline Metternich sarokszalonja: a hercegnő mint a divatvilág alakítója. A látogató „beléphet” a korabeli szalonba, helyet foglalhat benne.
K.E22. Pauline Metternich Bécsben: a társasági élet és a zenei világ középpontja. A legendás topless párbaj mint ennek komikus és abszurd megnyilvánulása.
K.E21. Pauiline Metternich mint a modern nő típusának előfutára. A kastély utolsó lakói: Klementine Metternich és Franz-Albrecht Metternich-Sándor.
K.E18. A római (Raffaello) terem: a mennyezetfreskó és restaurálásának kalandos története. A Raffaello terem mint a kastély dokumentált szalonja berendezésének rekonstrukciója.
Egyéb
A műtárgy restaurálások vonatkozásában minden szükséges szerződés megkötésre került, és a restaurálások teljesültek. Aláírt Haszonkölcsön szerződéssel rendelkezünk a Szépművészeti, Magyar Nemzeti, Szent István Király, Iparművészeti és a Magyar Mezőgazdasági Múzeummal.
A helyszín kapcsán leszerződött marketing és kommunikációs szolgáltatások (pl.: fotózások, nyomtatott kiadványok, szórólapok, óriásplakátok, online PR kampány, ünnepélyes megnyitó stb.) megvalósultak; a partnerek: LOUNGE DESIGN Szolgáltató Kft. valamint New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
A helyszín megnyitása, illetve a használatbavételi engedélyezési eljárás kapcsán felmerült hatósági igazgatási szolgáltatási díjak, illetve illetékek befizetésre kerültek továbbá a szükséges, kapcsolódó mérnöki tevékenységek (geodéziai felmérés) is megvalósultak.
A szakmai közreműködők és a projektmenedzsment az elszámolási időszakban is folyamatosan végezte tevékenységét.
A fenti alapvető célokat a projekt teljesítette, illetve a Kastélyegyüttes megnyitását kővető, eddigi tapasztalok alapján a jövőben teljesíteni fogja. A fejlesztés eredményeként a Komárom-Esztergom megye újabb nívós, látogatóbarát kulturális turisztikai létesítménnyel bővült, amellett, hogy egy jelentős épített örökség, műemlék épület újulhatott meg.
