![Széchenyi 2020](http://nkvp.hu/wp-content/themes/nkvp/images/szechenyi2020.jpg)
Projektazonosító: GINOP-7.1.1-15-2015-00006 Támogatás összege: GINOP: 1.835.450.007,-Ft, Hazai forrás: 1.522.155.591,- Ft Cím: 8135 Dég, Hunyadi út 11. Telefonszám: E-mail cím: Nyitvatartás: További információ az alábbi oldalon található: Jegyárak: > > > > > > > >
Ismertető
Ünnepélyes átadó
2022. november 8-án került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében “A dégi Festetics-kastély (GINOP-7.1.1-15-2015-00006) turisztikai célú fejlesztése” című projekt ünnepélyes átadójára.
A kastélyt ünnepélyes keretek között Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, Varga Gábor, a térség országgyűlési képviselője, Dr. Simon László, Fejér megye főispánja, valamint Mohácsi Mónika, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója adta át. Az eseményen pohárköszöntőt mondott Gárdonyi Sándorné, Dég polgármestere, illetve a Festetics család dégi ágának leszármazottja, Gróf Festetics Enrico videóüzenetben köszöntötte a megnyitó résztvevőit.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvény kapcsán megjelent cikk:
A dégi Festetics-kastély turisztikai célú fejlesztése
Támogatás Intenzitása: 100%
2018. április 3-án 15 órakor került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében a dégi Festetics-kastély (GINOP-7.1.1-15-2015-00006) turisztikai célú fejlesztésének alapkőletételi ünnepségére.
A rendezvényen Varga Gábor, a térség országgyűlési képviselője áttekintést adott a dégi kastélyfejlesztési projekt régióra gyakorolt hatásairól, dr. Virág Zsolt miniszteri biztos (Miniszterelnökség) pedig bemutatta a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megvalósuló, a dégi Festetics-kastélyt érintő fejlesztéseket.
Az alapkő ünnepélyes elhelyezése után Gárdonyi Sándorné, Dég polgármestere köszöntötte a vendégeket és mondott pohárköszöntőt.
Dég alapkőletétel sajtóközleménye
Projektelemek:
- A felújítás a Festetics-kastélyra, a Hollandi- házra, továbbá a történeti kert egyes elemeire terjed ki
- Minőségi bemutatást lehetővé tévő felújítások kerülnek megvalósításra
- Homlokzat helyreállítása, a lábazat szigetelése, az épülethez csatlakozó támfalak újjáépítése, a tetőfedés teljes cseréje
- Közműfejlesztés, új gépészet, elektromos hálózat
- Műemlékként védett kerti építmények fejlesztése (Hollandi-ház, szivattyúház, rózsakert, antik forrás, teniszpálya)
- Vendégfogadási feltételek javítása (parkolók, vizesblokkok, fogadóterek létrehozása)
- Kávézó és ajándékbolt kialakítása
- Új, egyedi, élményközpontú, interaktív kiállítások létrehozása
- A koncepció középpontjában: a Festetics család és dégi kötődései: mozaikszerű témákból komplex kép a családról és a klasszicizmus koráról
- Pollack Mihály építész bemutatása
- A Festetics család és a magyar szabadkőműves mozgalom: a kor eszmei áramlatának hiteles, új levéltári kutatásokon alapuló bemutatása, a kiállítás célja a tisztánlátás megteremtése
- A hollandi ház és a svájci ház, mint építészettörténeti jelenség bemutatása
- Korabeli gyógymódok szemléltetése
- Fotópont: lenyűgöző kilátás a kastély felé
- Népszerű rendezvényhelyszín kialakítása a park szigetén
- A kastélyparkban drótkompos átkelés a tavon a szigetre, játszótéri elemek kialakítása
- Kerti élményelemek kialakítása
- Csónakázási lehetőség megteremtése
- Program: korabeli sportélet megidézése: nosztalgia tenisz, futball korhű sportfelszerelésben
- Egységes Nemzeti Kastélyprogram szolgáltatások: Minivilág, Legendárium, Örökségpont, Piknikkosár, Telizsák, Kertbirodalom
Kastélytörténet:
A dégi Festetics-kastély hazánk jelentős klasszicista együttese, egyben egyik legkorábbi klasszicista kastélyunk. „Portikuszos középrésze nagyon hasonló a budapesti Nemzeti Múzeuméhoz. A hasonlóság persze nem véletlen, hiszen mindkettőt Pollack Mihály tervezte.
A klasszicista épület és a hozzá tartozó festői angolpark az utóbbi időben több népszerű filmből is ismerős lehet: itt forgatták a Kincsem című magyar romantikus kalandfilm számos jelentét – amelyben a főépület mellett a kiskastély és Hollandi-ház is felbukkan – és A vörös veréb című amerikai kémthriller egyes részeit is Jennifer Lawrence és Jeremy Irons főszereplésével.
A Festetics család 1769-ben szerzett földterületeket Dégen és környékén, ahol hamarosan hozzá is kezdtek az uradalmi központ kiépítéséhez. A birtokot alapító Festetics Lajos fia, Festetics Antal császári és királyi kamarás döntött úgy, hogy a családhoz méltó otthont építtet. Az ország leggazdagabb köznemese vagyonát a napóleoni háborúkban szerezte: a katonaságnak szállított mezőségi gabonát. Pollack egy háromszintes U alakú épületet tervezett, amely 1810 és 1815 között épült fel. A Nemzeti Múzeum történelmi nevezetességű lépcsőjével ellentétben Dégen kavicsos rámpa vezet a parkba.
Nem ez az egyetlen rendhagyó építészeti megoldás Dégen. Nem a szokásos helyen, a kastély középtengelyében, hanem a nyugati oldalrizalitban, a mintegy harminc méteren át vezető teremsor végén található a díszteremként használt ovális terem, amelynek menyezete csegelyes kupola festett párkányozott levélmintás frízt imitáló keretezéssel, középen rozettával. Ezzel átellenben van az ovális fürdőszoba, ahol a mennyezet mintái a Hild József által tervezett Kálvin téri református templom mintáit utánozzák. Ahhoz, hogy megértsük az ovális szoba jelképiségét, a homlokzaton látható napszimbólumot vagy a több helyen is feltűnő sasfigurát, tudnunk kell, hogy mi a közös Festetics Antal, Mozart, Beethoven, Liszt, Goethe, Voltaire, Balzac, Lotharingiai Ferenc, Einstein, Lincoln, Lafayette, Roosevelt, Simon de Bolivar vagy éppen Kipling gondolkodásában… A közös a 18. század elején szárnyra kapott szabadkőművesség, amely a felvilágosodás eszméit ötvözte a középkori misztika, a deizmus, az ókori, mindenekelőtt az egyiptomi kultúra és a zsidó vallás elemeivel. Tagjai arisztokraták, köznemesek, értelmiségiek és nemesi testőrök voltak. A korban divat volt szabadkőművesnek lenni. 1790-ben Kazinczy így fogalmazott Aranka Györgyhöz írt levelében: „Én nekem a szabadkőművesség olyan társaság, amely egy kis karikát csinál a legjobb szívű emberekből, melyben az ember elfelejti azt az egyenetlenséget, amely a külső világban van”. A kor kulturális törekvéseinek legtöbb képviselője hosszabb-rövidebb ideig szabadkőműves volt – így a kastély építtetője, Festetics Antal is. A hagyomány szerint a dégi kastély szabadkőműves szertartásoknak adott otthont és itt őrizték a szabadkőművesek titkos levéltárát.
Az 1920-as években Festetics Sándor átalakíttatta és korszerűsíttette a kastélyt. A Festetics család 1944-ben hagyta el a dégi birtokot, az épületben hosszú ideig árvaház, majd gyermekotthon működött.
A kastély körül terül el Magyarország egyik legnagyobb angolparkja, amely akkora, mint a Central Park. A parkban ősfák és növényritkaságok láthatók. A Hasznos mulatságok című folyóirat már 1817-ben úgy írt a parkról, mint amely „nagyságára s ritkaságára nézve felülmúlja” a kismartoni, pápai, tatai és csákvári kerteket. Komoly tervezőmunka eredményeként a parkban három vízfolyást duzzasztottak fel. A „szerpentintó” szigetén áll a mesébe illő németalföldi stílusban épült vöröstéglás Hollandi ház, amelyet 1891-ben emeltek. Előtte svájci tehenek legelésztek egykor… Az emeleten volt a tüdőbeteg Festetics Andorné számára kialakított lakosztály, a földszinten pedig istálló volt, ugyanis azt tartották, hogy az istálló levegője és a frissen fejt tej jót tesz a betegnek. A szigetet dróton áthúzható csónakon lehetett megközelíteni. A kastélyhoz tartozó narancsházat szintén Pollack tervezte.
A Nemzeti Kastélyprogram fejlesztéseinek köszönhetően a megújuló kiállítótermekben tartalmas, ugyanakkor izgalmas, interaktív tárlatok kapnak helyet:
A kiállítási koncepció a családhoz és a kastélyhoz köthető különleges tartalmakra épül: a földszinti kiállítás keretében megelevenedik a Festetics család története, mindennapi élete, hobbijai, szórakozási, sportolási szokásai, mindez interaktív módon, 21. századi technikai eszközök bevonásával.
A tematika bemutatását modern és hagyományos eszközök teszik élvezetessé.
A kiállítás különböző pontjain kézzel fogható, szétszedhető-összerakható tárgyakkal találkozhat a látogató (pl. összerakható kastély makett) vagy kihúzhatják a herbárium szekrények fiókjait, belelapozhatnak a könyvtár digitális könyvébe. Átélhető módon ismerhetik meg a klasszicista művészetek legfontosabb elemeit és így maradandóbb élményben lesz részük. A látogatók interaktív terepasztal segítségével ismerhetik meg a kert történetét. A felpróbálható öltözetek közül Dégen a 20. század eleji sportruhák közül választhatnak a látogatók és készíthetnek magukról vidám fotókat.
A kiállítás több termében speciálisan a gyerekek igényeire szabott bemutatási eszközök kapnak helyet: kockákból rakhatják össze Pollack két ismert épületét, de lesz pl. négy évszakos játékasztal a botanika szobában és belehallgathatnak a család tanítójának izgalmas csillagászati előadásába is a könyvtárban.
A felső szinten megtekinthető nagyszabású kiállítás célja pedig az, hogy hitelesen, történeti dokumentumok és levéltári kutatások alapján, ugyanakkor 21. századi kiállítástervezési technika segítségével bemutassa a szabadkőművesség eszmeiségét, valamint nemzetközi és hazai vonatkozásait. A látogató megismerkedhet a szabadkőművesség használati tárgyaival vagy „lapozhatja” a digitális szabadkőműves szótárt, ahol az érintőkijelzős felületen szabadkőműves szavakat talál, amelyeket párosíthat szöveges vagy képi megfogalmazással. A „black box” vagy „előkészítő kamra” látogatói megismerkedhetnek az avatási szertartás jeleneteivel, például a Johann Bernigeroth metszetsorozatából készített film alapján vagy éppen különböző fény és hanginstallációk segítségével kaphatnak ízelítőt a szabadkőműves szertartásokból. Feltárulnak a víz- és tűzpróba izgalmai, a „tapis” misztériuma vagy éppen a vakolás. Az eredeti szövegek a Magyar Nemzeti Múzeum Szabadkőműves gyűjteményéből származnak. A kiállítás legfőbb célja a történelmi tisztánlátás a szabadkőművesség magyarországi jelentőségére vonatkozóan.