A nagycenki Széchenyi-kastély turisztikai célú fejlesztése

Támogatás intenzitása: 100%

Projekt célja: a nagycenki Széchenyi-kastély turisztikai és infrastrukturális fejlesztés célja hogy gróf Széchenyi István életéről és munkásságáról egy méltó nemzeti emlékhely kerüljön létrehozásra. A multifunkcionális kulturális és turisztikai vonzerő megalkotásával, az élményalapú kiállítások berendezésével a műemléképületekhez kapcsolódó történeti és környezeti értékek megőrzése fenntarthatóvá válik. A Széchenyi-életmű sokrétűsége lehetővé teszi egy gazdag tematikájú kiállítás megrendezését, amely alapvetően két részre tagolódik majd a kastélyegyüttes két épületszárnyában. Az Öregkastély Széchenyi legjelentősebb alkotásait mutatja be az érdekességek mentén, de itt kap helyet a család-, a birtok- és a kastélytörténeti rész is. A Széchenyi-szárny az otthon tematikát dolgozza fel, ennek megfelelően enteriőr-szerűen lesz berendezve.

Alapkőletétel a nagycenki Széchenyi-kastély turisztikai célú fejlesztése alkalmából:

2021. január 22-én, pénteken 13.00 órakor rendezték meg – a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében – „A nagycenki Széchenyi-kastély turisztikai célú fejlesztése” ünnepélyes alapkőletételét. A projekt 2.562.320.551 Ft európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2016-00011) és 322.580.000 Ft., hazai forrásból, összesen 2.884.900.551 Ft-ból valósul meg
A szigorú járványügyi szabályokat betartva, csökkentett létszámban megtartott rendezvényen Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos, Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és Barcza Attila, Sopron és térsége országgyűlési képviselője vettek részt. Az ünnepségen Egresitsné Firtl Katalin, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője mondott köszöntőt. Az alapkövet a beszédet és köszöntőt tartó vendégek helyezték el.

Széchenyi-kastély alapkőletétel sajtóközlemény

Projektelemek:

•Pandúrházak: A kastélypark főbejáratánál álló két őrház jelenleg turisztikai funkciót nem tölt be. A Pandúrházakban kap helyet a jegypénztár, információs pont és múzeumshop, ahol lehetőséget kínálunk majd a látogatók számára frissítő (pl. kávé) fogyasztására is. Kialakításra kerül kétnemű, valamint mozgáskorlátozottak részére kialakított vizesblokk is.
• Kastélypark: A kastélypark rekonstrukciója a program fontos része. A projekt keretében megtörténik a kert sétányainak helyreállítása a jelenlegi növényállomány ápolási munkáinak elvégzésével és pótlásával, korábbi kerti elemek rekonstrukciójával. A parkban szökőkút és játszótér létrehozásával fokozzuk a turisztikai élményt.
• Az Öreg-kastély és a Széchenyi-szárny : A létrejövő új kiállítás anyag tematikájának gazdagsága, szerteágazó volta lehetővé teszi, hogy a kiállítást kettő, akár önmagában is „megálló”, külön-külön is látogatható részre bontsuk, amelyek az épületegyüttes kettő nagy egységében – az Öregkastélyban és a Széchenyi-szárnyban valósulnak meg.

Kastélytörténet:

A mai műemlék magját adó épületet a 16. század végén a Nádasdyak birtokolták, akik zálogba adták a Joó, a Hettyey, az Andy és a Szegedy családoknak. 1678-tól a Széchényi család birtokolta a kúriát, amelyet gróf Széchényi Antal 1758-tól barokk stílusú, manzárdemelettel ellátott kastéllyá építtetett át. Gróf Széchényi Ferenc 1799-től kezdve klasszicizáló későbarokk stílusban kibővíttette a kastélyt, ekkor építették fel a korábbi manzárdemelet helyére az első emeletet. Gróf Széchenyi István 1834-től a mellékszárnyakon jelentős bővítéseket, átalakításokat végeztetett, és a kor legmodernebb technikai vívmányaival látta el a rezidenciát. Az eredetileg barokk stílusban megépült kastély többszöri átépítés után, Széchenyi István gróf idején nyerte el ma is látható, az 1980-as években restaurált külső arculatát. Az eredeti terveket Franz Anton Pilgram (1699-1761) Széchényi Antal gróf és felesége, Barkóczy Zsuzsanna megbízásából készítette. A terv azonban nem valósult meg, de irányt szabott az 1750 körül befejeződött építkezésnek. Ekkor készült el a nagyméretű Széchényi-Barkóczy egyesített családi címer és a párkányon körbefutó dombormű, rajta az 1750-es évszámmal. Széchényi Antal utódaként, mint egyetlen életben maradt férfi családtag örökölt, így a Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc (1754–1820) lett a kastély tulajdonosa. Értékes műgyűjteményt és könyvtárat hozott létre, amit 1802-ben felajánlott a magyar nemzet javára, és ezzel ő lett nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeum, de közvetve az Országos Széchényi Könyvtár alapítója is.

Please follow and like us: