![Széchenyi 2020](http://nkvp.hu/wp-content/themes/nkvp/images/szechenyi2020.jpg)
Projektazonosító: GINOP-7.1.1-15-2015-00002 Támogatás összege: GINOP: 1.698.374.947 Ft, Hazai forrás: 1.327.043.178 Ft Cím: 2840 Oroszlány-Majkpuszta Telefonszám: E-mail cím: Nyitvatartás: További információ az alábbi oldalon található: Jegyárak: > > > > > > > >
Ismertető
Ünnepélyes átadó
2022. március 4-én került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében “A Majki Kamalduli Remeteség (GINOP-7.1.1-15-2015-00002) turisztikai célú fejlesztése II. ütem” című projekt ünnepélyes átadójára.
A remeteség megújult egységeit ünnepélyes keretek között Rákossy Balázs, európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, Czunyiné Bertalan Judit parlamenti képviselő, valamint házigazdaként Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvény kapcsán megjelent cikk:
https://www.travelo.hu/kozel/20220305-majk-kamalduli-remeteseg-felujitottak-atadtak.html
A Majki Kamalduli Remeteség turisztikai célú fejlesztése II. ütem
Támogatás intenzitása: 100%
Projekt célja: a Majki Kamalduli Remeteség turisztikai és infrastrukturális fejlesztése projekt (GINOP-7.1.1-15-2015-00002) keretében elkezdődik a múzeumi célú cellaházak homlokzati fejlesztése és restaurálása, a templomtorony fejlesztése és templomrom megelevenítése, a Grottakápolna felújítása, restaurálása, kiszolgáló épület építése, jégverem felújítása, és a Mértani kert megújítása.
2018. március 26-án 16 órakor került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében az oroszlány–majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteség (GINOP-7.1.1-15- 2015-00002) turisztikai célú fejlesztése II. ütemének alapkőletételi ünnepségére.
A rendezvényen Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos (Miniszterelnökség) bemutatta a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megvalósuló, a majki kamalduli remeteség II. ütemét érintő fejlesztéseket, Czunyiné Dr. Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője pedig áttekintést adott a fejlesztési projekt régióra gyakorolt hatásairól.
Az alapkő ünnepélyes elhelyezése után Lazók Zoltán, Oroszlány polgármestere köszöntötte a vendégeket és mondott pohárköszöntőt.
Majk alapkő elhelyezés sajtóközlemény
Projektelemek:
- Hét cellaház teljes felújítása, további cellaházaknál tetőszerkezeti és homlokzati felújítása
- Templomtorony teljes körű helyreállítása és látogathatóvá tétele
- A templom műemléki felújításával összefüggésben feltárandó kripta bemutatása
- A grottakápolna restaurálása
- A teraszos mértani kert rekonstrukciója és a tájképi kert megújítása
- Új fogadóépület és fogadótér építése a tó partján
- A fogadóépületben információs pont, ajándékbolt, jegypénztár, kávézó és étterem kap helyet
- A fogadóépület mellett pihenőpark létesül játszótéri elemekkel és part menti sétányokkal
- A kézműves és múzeumpedagógiai foglalkoztatónak berendezett cellaházakban megfogható, kipróbálható eszközök kapnak helyet
- Korabeli tevékenységek megidézése: szappanfőzés, lúdtollal írás, konyhakerti növények és gyógynövények felhasználása, rózsafüzér-készítés
- Virtuális valóságra épített alkalmazás a bejárható terek egykori barokk kori látképét jeleníti meg, korabeli alakokkal tevékenység közben
- Interaktív cellaház, ahol többek között a kolostor interaktív térképe, a gyógyfőzet-keverő játék és a játéksarok a bevonódásra ösztönző egyedi élményelemek
- A templomtorony, amely a remeteközösség lelki központja volt, szintén látogatható lesz. Kiállítótérként és kilátópontként is funkcionál majd
- A kriptában holoscreen kisfilm vetítés során a festett koporsók motívumai tűnnek fel, amelyek a barokk lelkiség mulandósággal kapcsolatos gondolatait idézik meg
- A torony hetedik szintjén kerül elhelyezésre az egykori harang másolata
- Egységes Nemzeti Kastélyprogram szolgáltatások: Minivilág, Legendárium, Örökségpont, Piknikkosár, Telizsák, Kertbirodalom
Kastélytörténet:
Ahol ma is megérint a csend misztériuma, az egyszerűség ereje, és a szakralitás… Ahol az arányosan egyformára tervezett, egymás mellett sorakozó tizenhét cellaház, a középen árválkodó templomtorony és a Foresteria (főépület) Vogl Gergely falképeivel mind-mind azt sugallja, hogy e fehér fallal körülzárt világ lakói megtalálták a teljességet.
Az észak-vértesi erdőség mélyén, náddal körülölelt tavak szomszédságában bújik meg a majki kamalduli remeteség, Magyarország Európa-szerte kuriózumnak számító műemlékegyüttese. A majki remeték több mint 250 évvel ezelőtt némasági fogadalmat tettek és évente csak kétszer szólhattak egymáshoz, húsvétkor és karácsonykor. A Foresteria főkapuján ma is látható a latin nyelvű felirat, amely szerint: „Távol legyen ezen hely magányától a csendzavaró, mert Istennek szentelt serege gyűlöli a zajt”. A szerzetesek a csendet választották és a magányt… Ezt a paradicsomi békét találta meg II. Rákóczi Ferenc is egy franciaországi kamalduli kolostor falai között, a szabadságharc leverése után. „A magánynak az az igazi édessége, melyben az emberi dolgokat megvető ember a jámbor élet és az Isten színe elé kerülés vágyától felhevül” – írta a Vallomásokban.
A rend a középkori Itáliában született a 10. és 11. század fordulóján. Megalapítása a ravennai hercegi családból származó Szent Romualdhoz köthető, aki először bencés szerzetes lett, majd a remeteséget választotta. A legenda szerint egyszer egy erdőben sétálva álmot látott, amelyben fehér ruhás szerzetesek jártak fel s alá egy égig érő létrán. Ebben az erdőben alapította meg a rend névadó központját, Camaldolit. Ezután tanítványai számos kolostort építettek Észak- és Közép-Itáliában. A rendet a pápa is megerősítette 1072-ben. A hagyományok szerint Szent Romuald elindult Magyarország területére, hogy térítsen vagy mártíromságot szenvedjen, azonban betegsége miatt vissza kellett térjen Itáliába. A fehér ruhás szerzeteseket 1733-ban telepítette le gróf Esterházy József Majkpusztán. A remeteség tervezését Franz Anton Pilgram neves osztrák építészre bízta. Végül a rendet II. József oszlatta fel 1782-ben. Ezután az épületegyüttest a birtokos Esterházy család posztómanufaktúra céljára adta bérbe. A Foresteriában voltak a szövőszékek, a cellaházakban pedig a posztógyári munkások laktak. Később Esterházy Móric vadászkastéllyá alakította a Foresteria épületét.
A fallal körülzárt területen, kis utcákat alkotva, szigorú rend szerint szerkesztve az épületegyüttes központjában álló templom köré épült ki a klauzúra területe a tizenhét cellaházzal. A földszintes, négyzetes alaprajzú, nyeregtetős, oromzatos cellaházaknak egy bejárata és öt ablaka volt. A homlokzati címerek egy része, a nyíláskeretek, a párkányok és a küszöbök mind süttői „márvány”-ból készültek. A remetelakok bejárata a házzal megegyező méretű kertre nyílt.
A majki remetéknek szigorú napirendjük volt, az év nagy részében böjtöltek. A megszabott imaórák közös zsolozsmáin kívül imádkoztak a cellaházak kápolnáiban, a saját kertjüket művelték vagy éppen dolgoztak. Volt, aki asztalosmunkát végzett, de olyan is akadt, aki órákat javított. A remetelakok egységes kialakításúak voltak. Mindegyikben volt lakószoba, kápolna, műhely és fáskamra. A szakácsok által készített ételeket „beadóablakokon” kapták. Mialatt a remeték a falakkal elzárt kis kertjeiket művelték, azalatt meditáltak, és lelküket vizsgálták. Gondolataikat imákba foglalták. „Bárcsak virágozna bennem a tisztaság lilioma, az alázatosság ibolyája és a szeretet rózsája” – olvashatjuk egy 18. századi imában. A külvilággal a szintén némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátok, a fráterek és a laikus testvérek tartották a kapcsolatot, akik halászattal és földműveléssel foglalkoztak.
A remeteség másik része a Foresteria. Itt voltak a vendégszobák és a kiszolgálóhelyiségek, köztük két konyha. A remeteség látogatói ma is megtekinthetik az egyik konyha rekonstruált változatát. A Foresteria épületében több kiállítás is várja az érdeklődőket. A pinceszinten a majki Nepomuki Szent János tiszteletére nyílt tárlat látható. Az emeleten, A hallgatás ereje című kiállítás, a kamalduli rend általános és magyarországi történetét mutatja be, valamint az Esterházy család vadászkastélyának korszakát. Szintén az emeleten négy szobában találhatóak II. Rákóczi Ferenc franciaországi tartózkodásának és a kamalduliakkal való kapcsolatának emlékei.
A Foresteriában levő refektórium ma is lenyűgöző látványt nyújt. A falakat Vogl Gergely budai festő faliképei és stukkói mellett a Szent Romuald életét ábrázoló jelenetek díszítik. Ugyanitt látható egy jelenet az Utolsó vacsorából. A refektórium másik ékessége a gazdagon díszített, faragott ebédlőasztal. A földszinten látható tárlat gróf Esterházy Móric életét mutatja be, aki Majkon született és 1917-ben rövid ideig Magyarország miniszterelnöke volt.
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretén belül újabb felújítások várhatóak a majki kamalduli remeteségben. A látogatókat fogadóépület és étterem várja majd. A fogadóépületben mindenki megtekintheti a remeteség történetét és mindennapjait bemutató animációs kisfilmeket. Megújul a Foresteria előudvara és a tőle délre levő mértani kert és tájképi kert is. A kertben közösségi tér várja majd az elmélyülni és meditálni vágyókat.
Megújul a Nepomuki Szent Jánosnak szentelt egykori templom megmaradt tornya is, vagyis a „remeteség szíve”. A puritán barokk belső térben szobrok lesznek láthatók és egy szerzetesi stallum, amelyet a látogatók kipróbálhatnak. A harangházban egy tizenkét font mázsás harang, az eredeti másolata várja az érdeklődőket. Az egykori kriptában installációk és vetített filmek segítségével idézhetők fel a barokk lelkiség halállal kapcsolatos gondolatai.
Felújításra kerül a grottakápolna is, a belső térben 18. századi barokk stukkók találhatók, amelyek közepén egykor – medaillonba foglalva – Szűz Mária mennybemenetele volt látható. A felújított grottakápolna és az előtte elterülő díszkert szabadtéri rendezvényeknek adhat otthont.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvény kapcsán megjelent cikk: