Projektazonosító: GINOP-7.1.1-15-2015-00004
Támogatás összege: GINOP: 1.723.500.000 Ft Hazai: 239.241.437 Ft
Cím: 2525 Bajna, Rákóczi Ferenc utca 1.
Telefonszám:
E-mail cím:
Nyitvatartás: További információ az alábbi oldalon található:
Jegyárak:
>
>
>
>
>
>
>
>
Ismertető
Ünnepélyes átadó
2021. december 10-én 14.30 órakor került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében “A bajnai Sándor–Metternich kastély (GINOP-7.1.1-15-2015-00004) turisztikai célú fejlesztése” című projekt ünnepélyes átadójára.
Az ünnepélyes megnyitón részt vett Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, Pallagi Tibor, Bajna polgármestere, valamint házigazdaként Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvény kapcsán megjelent cikk:
https://www.origo.hu/kultura/20211209-kastely-felujitas-megnyito-tamogatas-kiallitas-1.html
https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/12/megujult-a-bajnai-sandor-metternich-kastelyegyuttes-galeria
A bajnai Sándor–Metternich-kastélyegyüttes és parkjának turisztikai célú fejlesztése
Támogatás intenzitása: 100%
2018. március 28-án 13 órakor került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében a bajnai Sándor–Metternich kastély (GINOP-7.1.1-15-2015-00004) turisztikai célú fejlesztése alapkőletételi ünnepségére.
A rendezvényen Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos (Miniszterelnökség) bemutatta a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megvalósuló, a bajnai Sándor–Metternich-kastélyt érintő fejlesztéseket, Dr. Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője áttekintést adott a fejlesztési projekt régióra gyakorolt hatásairól, Füleky Zsolt helyettes államtitkár (Miniszterelnökség) pedig bemutatta épített örökségünk Európai Uniós és hazai források segítségével történt megújulását.
Az alapkő ünnepélyes elhelyezése után Pallagi Tibor, Bajna polgármestere köszöntötte a vendégeket és mondott pohárköszöntőt.
Bajna alapkőletétel sajtóközlemény
Műemléki ICOMOS-díjat nyert 2021-ben:
https://epiteszforum.hu/az-icomos-dij-2021-gyoztesei?fbclid=IwAR0RbflkFDvJJtssU8iqHljE2r5pJxb8l2O-HlEokJ29NmEQ_-Q3jiqIaHg
Projektelemek:
- Kastélyépület és belső terek teljes felújítása
- Falfestések konzerválása, illetve részleges rekonstrukciója
- Az akadálymentes látogatás biztosítása
- Kávézó és ajándékbolt létrehozása
- Reprezentatív rendezvénytér kialakítása
- Díszudvar rekonstrukciója és a park bejárhatóvá tétele
- Új, egyedi, élményszerű, interaktív kiállítás berendezése
- Színes egyéniségekre, emberi történetekre, valós „sztorikra” épülő kiállítás
- Bemutatásra kerülő témák: családtörténet, kastélytörténet, főúri mindennapok, társasági élet, lakáskultúra, divat, lóverseny és falkavadászat
- Izgalmas interpretáció: megélhető történetek, megfogható tárgyak, monitorok, látványok, hangok
- Interaktivitás: érintőképernyők, kipróbálható korabeli „analóg” és digitális játékok, a teljes kastélyban végigvezetett kincskeresés
- Egységes Nemzeti Kastélyprogram szolgáltatások: Minivilág, Legendárium, Örökségpont, Piknikkosár, Telizsák, Kertbirodalom
Kastélytörténet:
„Ez nem ember, ez egy ördög” – mondták róla Angliában, ahol betört egy különösen vad lovat. Egyik fékevesztett kocsizásán a budai vár vízi kapujától hajtott le a hosszú és meredek lépcsőn, a Nagyhíd utcában pedig három egymás mellé fogott lovon ugratott át. Hajmeresztő lovasbravúrjaitól hangos volt Budapest és Bécs. A Szigetországban több világcsúcsot is felállított akadályugrásban. A saját kastélya erkélyéről is leugratott és a legendák szerint a kastélyban is gyakran lovon járt. Egy kortárs lovas szakértő leírása szerint „Öt érzékén felül egy hatodikkal bír, amely által bűvös hatalmában tartja a lovakat”. Kalandjait állandó kísérője, udvari festője Johann Gottlieb Prestel több képen is dokumentálta. Vörösmarty Mihály versben örökíti meg:
„Száll jó lovam, mint a madár
Túl a merészek díja vár.
A gát nem mindig akadály
Hol nem mehetsz, ugratva szállj.”
Ő az Ördöglovas, akiről Kálmán Imre operettet írt. Róla szól az Ördöglovas című film is, amelyet 1943-ban mutattak be. A címszerepet Benkő Gyula játszotta.
Az Ördöglovas, a bajnai kastély egykori tulajdonosa, gróf Sándor Móric tizenhét évesen ült először lovon, mivel apja, akinek szenvedélye volt a lovaglás, annyira féltette a fiát, hogy nem engedte a lovak közelébe. Amikor az ifjú Móric először lóhátra szállt, figyelmeztették, hogy a lovaglást tanulni kellene. Ő mindössze ennyit mondott: „Akinek tanulni kell a lovaglást, az soha nem fogja megtanulni.” A ló volt az élete és az lett a veszte. 1850-ben Linzben, egy ugratás közben kiesett a kocsijából és fejét egy vasrácsnak ütötte. Pár nap múlva egy bécsi kaszinóban önkívületi állapotba került és tört-zúzott. Innen egy prágai elmegyógyintézetbe vitték. Élete végén a birtokán élt lovas emlékeivel körülvéve, utolsó éveit pedig a döblingi elmegyógyintézetben töltötte.
A feleségét is úgy ismerte meg, hogy éppen az apjához vágtatott és a Sándor-palotához vezető lépcsőn átugratott Metternich Leontine hercegnő hintaja fölött, aki nem volt más, mint a nagyhatalmú Metternich kancellár lánya. A lány azonnal beleszeretett. A gróf feleségül kérte és hozzákezdett a bajnai kastély átépítéséhez, hogy az méltó pompával fogadhassa a kancellár lányát.
A bajnai birtokot 1696-ban vásárolta meg Sándor Menyhért, aki Esztergom vármegye alispánja volt. A földesúr 1720 táján vadászkastélyt építtetett a birtokra. Sándor Móric édesapja halálakor örökölte meg az uradalmat. Az átépítés és a bővítés terveit Hild József építész készítette el, aki egy klasszicista stílusú, főszárnyán téglalap alaprajzú, egyemeletes, mellékszárnyain földszintes épületet tervezett. Az épület bejárati részét úgy emelte ki, hogy a homlokzaton görög mintára négy oszlopos portikuszt tervezett. A kastély földszintjén ebédlőterem, biliárdterem, dohányzó, kártyaszoba, télikert és házikápolna volt, az emeleten pedig a grófi és grófnői lakosztályok sorakoztak. Ugyancsak az emeleten kapott helyet a gróf fegyver- és képgyűjteménye, a könyvtár és a vadásztrófeák. A belső termek díszítése Alessandro Sanquiriconak köszönhető, aki a milánói Scala díszlettervezője volt. Az égszínkék és a fehér szín volt a meghatározó a belső terekben. A termek közt volt etruszk és pompeji terem, valamint Raffaelesca terem is, amelynek festményeit Raffaello képei inspirálták. A bútorok egy részét az olasz mester tervezte, a többit pedig Londonból rendelte meg a gróf. A kovácsoltvas elemeket bécsi mesterek készítették. Az egykori vadászparkból angolpark lett, benne kazánfűtéses, egzotikus növényekkel teleültetett pálmaházzal. A gróf világhírű lovai fűthető uradalmi istállóban pihentek.
A II. világháború a kastély teljes lepusztulását hozta. Először tábori kórház lett belőle, majd szükséglakások kaptak helyet falai között. A szocializmusban a helyi termelőszövetkezet irodája volt itt, később pedig gépállomás. A szomorú idők emlékét olyan játékfilmek őrzik, mint a Ménesgazda (1978) vagy a Szívzűr (1981).
A Nemzeti Kastélyprogram keretén belül „újjászületik”a bajnai Sándor–Metternich-kastély. A kastély ékessége lesz az unikális belső falfestések és díszburkolatok rekonstrukciója. A látogató megtekintheti a földszinti kiállításban elhelyezett eredeti miseruhákat, továbbá archív képeket, fotókat, interjúkat láthatnak a kastély történetéről, valamint egy animációs filmet is. A fénykor mellett megjelenik a pusztulás kora, a II. világháborút követő évtizedek.
Az emelet északi traktusa Sándor Móricról szól, a pipázó magánemberről, aki autodidakta módon tanult meg olaszul és franciául és maga is írt kisebb zeneműveket. A következő teremben Sándor Móric, mint vakmerő lovas jelenik meg. Ezt követően az „anglomán urat” ismerhetik meg, aki imádott vadászni, kártyázni és a bútorait Angliából rendelte.
A női szárnyban az „Ördöglovas” lánya, Sándor Paulina jelenik meg, aki a 19. századi közép-európai kultúrtörténet egyik legizgalmasabb személyisége volt. Franciaországban a császárnéval együtt diktálta a trendet, Bécsben – ahol emlékét ma utcanév őrzi – divatklubot alakított 1882-ben. Wagner neki ajánlotta egyik zongoradarabját, Edgar Degas pedig megfestette őt egy fénykép alapján. Az ő nevéhez fűződik az a bizonyos női párbaj is… Gróf Kielmannseggnével ugyanis összekülönböztek a bécsi zenei és színházi élet dekorációját illetően. A grófnő bécsi évei illusztrációkon és árnyjáték formájában jelennek meg a kiállításon.
Látható lesz a Metternich házaspár – Richard von Metternich és Sándor Paulina – nagyvonalú párizsi otthona és az érdeklődők egy diavetítést is megtekinthetnek a grófnő párizsi éveiről. Bárki beöltözhet majd korabeli jelmezekbe, hiszen Paulina az álarcosbálok nagyasszonya volt.
A kiállítás záró termét Metternich-Sándor Klementine és Franz-Albert von Metternich-Sándor emlékének szentelik a Nemzeti Kastélyprogram munkatársai. Ugyanitt interjúk láthatóak a ma is élő családtagokkal.
A felújított angolpark sétányokkal és tematikus játszótérrel várja az érdeklődőket.