Projekt címe: A szigetvári vár turisztikai célú fejlesztése Projektazonosító: GINOP-7.1.1-15-2017-00029 Kedvezményezett neve: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. Támogatás összege: GINOP: 2.063.663.550 Ft, Hazai: 40.000.000 Ft Támogatás mértéke: 100% Határidők: Projekt fizikai zárása: 2023.08.31. Projekt pénzügyi zárása: 2023.09.30. Cím: 7900 Szigetvár, Vár utca 19. (hrsz.: 1733) Telefonszám: E-mail cím: Nyitvatartás: A nyitvatartásról információ az alábbi oldalon található: a Jegyárak: > > > > > > > > > > > >
Ismertető
„A szigetvári vár turisztikai célú fejlesztése” projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.
Ünnepélyes átadó
2023. május 19-én került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében “A szigetvári vár (GINOP-7.1.1-15-2017-00029) turisztikai célú fejlesztése” című projekt ünnepélyes átadójára.
A beruházásnak köszönhetően új attrakciókkal bővült a vár kínálata. Farsang Csaba a NÖF Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese ünnepélyes keretek közt adta át a vár kulcsát Salamon Ferencnek, a Zrínyi-vár várkapitányának. Baranya vármegye leglátogatottabb meghatározó műemléke május 19-étől várja a hazai és nemzetközi látogatóközönséget.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvény kapcsán megjelent cikk:
https://kultura.hu/atadtak-a-megujult-szigetvari-zrinyi-varat/
https://www.travelo.hu/rendezveny/20230520-magyarorszag-szigetvar-zrinyi-var-felujitas.html
Alapkőletétel
2020. július 24-én, 11:00 órakor rendezték meg – a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében a szigetvári várban kezdődő fejlesztési munkálatok ünnepélyes alapkőletételét. „A szigetvári vár turisztikai célú fejlesztése” című projekt 1 500 207 872.- Ft európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2017-00029) forrásból valósul meg. A rendezvényen Dr. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára ismertette a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram jelentőségét, Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos bemutatta a szigetvári vár történetét, Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója pedig beszámolt a vár rekonstrukciójáról. Nagy Csaba, országgyűlési képviselő a fejlesztés jelentőségéről beszélt, az ünnepségen Dr. Horváth Zoltán a Baranya Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott pohárköszöntőt mondott.
Az alapkövet Dr. György István államtitkár, Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos, Glázer Tamás ügyvezető igazgató, Nagy Csaba országgyűlési képviselő, Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott és Dr. Vass Péter Szigetvár polgármestere helyezték el.
Történeti áttekintés
Szigetvár a középkorban a tapsonyi Antimus családé volt. A várat Antimus Osvát kezdte építeni, majd a három emelet magas toronnyal unokája, Oszvald folytatta, 1471-ben pedig az Enyingi Török család megerősítette. Török Bálint idején átépítették a várat, lebontva az eredeti lovagvárat. 1543-ban királyi vár lett, ekkor újra megerősítették és őrséggel látták el. Zrínyi Miklós 1561-ben vette át a parancsnokságot. Az 1566-os ostrom után a török hódítók újjáépítették a rommá lőtt erődítményt. Az ostrom közben elhunyt Szulejmán szultán emlékére dzsámit emeltek, mely Szelamiki Musztafa, kortárs történetíró szerint a vár elfoglalása után mindössze három hét alatt elkészült el. A dzsámi imatermének alaprajza egy állított téglalap, amit L alakban vesz közre az előcsarnok. A ma már csonka minaret az imaterem jobb oldali sarkához csatlakozott és valószínűleg 1570. körül épült.
Számos metszet készült a kora újkor folyamán Szigetvárról. Egy ismeretlen német mester alkotásán – mely Mathias Zündt rézkarca után készült – látható, hogy a belső várat fal határolja el a külső vártól. A középső várból a belső várba egy kaputornyon át lehetett bejutni. A középső várat a belső vártól egy vizesárok választotta el. A két részt összekapcsoló hidat kaputornyok védték.
Az első komoly feltárások Kovács Valériának köszönhetően 1959 és 1964 között zajlottak. Ekkor bizonyosodott be, hogy egy lovagvár állt itt, mely valószínűleg a XIV. század végén épült. A vár déli részén egy jelentősebb tégla ház állt, melynek külső fala maga a támpilléres déli várfal volt. A vár nyugati és déli fala azért nem maradt fenn, mert megsemmisítette a XX. század első felében épített úszómedence. Kovács Valéria feltárásainak eredménye a kerek torony is, amely a XVI. század elején épülhetett.
A vár állapotának és szerkezetének értékes dokumentumai azok a török miniatúrák is, melyek az 1566-os ostromot örökítik meg. Ezen miniatúrák ábrázolásmódja eltér az európaitól, de a fő épületegységek felismerhetőek rajtuk. Látható, hogy van a két részből álló erődített település, melyhez híddal kapcsolódik a többi részből álló vár. Ezek az ábrázolások sokkal több házat tüntetnek fel, mint a Zündt rézkarcából készült metszet.
Az 1566 –os ostrom utáni építkezéseket követően 1568. szeptember 24.-én II. Szelim szultán parancsot adott Musztafa budai pasának a vár átépítési munkálatainak az elvégzésére. Evlia Cselebi, török utazó, 1664-es leírásában húsz házat említ a várban, Leandro Angiussola hadmérnök 1689-es térképén pedig 45 házat tüntet fel. Kovács Valéria feltárásai szerint a török hódoltság alatt földmegerősítő gerendákat és cölöpszerkezetet építettek a bástyákban. Öt helyiségből álló raktár épült és egy másik az északnyugati bástya középső részében. Szintén raktár épült az északi kötőgát mellett, továbbá a kazamaták előtti toronyra is.
1689-ben a császári seregek ostromolni kezdték a várat, és egy évig tartó ostromzár után a törökök megadták magukat. A törököktől való visszafoglalás után a császári hadsereg hadmérnökei azonnal elkezdték a vár erődítését. A négy török bástya tetejét mellvéddel erősítették meg. A kötőgátak külsejére tégla falköpeny került, a déli kötőgátra pedig egy kis óratorony. A vár kapuzatát téglabéléssel látták el. Vélhetően 1700 körül épültek a kazamaták, melyeknek északi homlokzata azonos a várfallal. Miután a császári csapatok visszafoglalták a várat, a dzsámi és a tőle délre álló épület a várparancsnok lakóhelyeként szolgált. A minaret valószínűleg a 18. században pusztult el, míg a dzsámi raktárrá, magtárrá, lakóházzá, végül kastéllyá alakult.
1780-ban a várat gróf Festetics Lajos vásárolta meg, és a dzsámit magtárrá alakította. A Festetics-uradalom és birtokközpontként működő vár a 19. században többször gazdát cserélt. 1832 körül nagyatádi Czindery László vásárolta meg, tőle unokái, Wenckheim Béla és Leontina örökölték. 1871-ben Leontina hozományaként férje, Andrássy Aladár birtokába került. A 20. század elején fiuk, gróf Andrássy Sándor, majd az 1920-as évektől az ő fia, Mihály gróf volt a birtokos. 1908-tól számos képeslapon szerepel a vár és annak épületcsoportja, valamint a kastély és a magtár az őket körülvevő kerttel.
1927-től Kiss Tibor tervei szerint újjáépítették a kastélyt. „Szigetváron gróf Andrássy Mihálynak kellett otthont fejleszteni Zrínyi Miklós várából…Építettünk emeletes verandát, lépcsőt , úszómedencét, kazamatából hűtőzködő csarnokot -kriptoportikus a la Mathias Rex-vendégszobákat, minaret-rekonstrukciót mert a csonkja megvolt. Mindezt nem a legkorszerűbb műtörténeti tanulmányok alapján , hanem a török követ tanácsai szerint. A tervek egy része szénnel meszelt, a falra rajzolva , házilagos kivitelezés számára, de jó kedvvel és ízléssel, kaliforniai beütéssel” – írja feljegyzéseiben. Az építkezések folyamatát és a létrejött emeletes kastélyt megörökítő fotók nagy része az Andrássy–birtok intézőjének családjából került a Városi Könyvtárba.
A projekt tartalmának bemutatása
A Zrínyi vár Szigetváron a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinálásában, a Magyarország Kormánya által nyújtott hazai támogatásnak, valamint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program által biztosított Európai Uniós forrásoknak köszönhetően újult meg. „A szigetvári vár turisztikai célú fejlesztése” című projekt 2,063 milliárd forint európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2017-00029) és 40 millió forint hazai forrásból valósult meg 2020 és 2023 között.
A projekt helyszíne a Baranya vármegyei Szigetváron található műemléki védelem alatt álló Zrínyi -vár. A vár fejlesztéssel érintett részei mind műszakilag, mind pedig belsőépítészeti szempontból megújultak. Az egyedi tartalomfejlesztéssel pedig további turisztikai attrakciókkal színesedett a kínált szolgáltatások köre.
A projekt célja a szigetvári vár múltjának, kulturális, történelmi, valamint hagyományőrző értékeinek élményszerű bemutatása az ide érkező vendégek számára a XXI. század követelményeinek megfelelő, interaktív módon.
A megvalósult fejlesztés elért eredményei röviden:
- Új, zárt, fedett terek kerültek létrehozásra a várban.
- útirányt jelző táblarendszer kialakítása a környező közutak és parkolók mentén;
- látogatói útvonalak kialakítása a Vár területén, integrált látogatómenedzsment rendszer megvalósítása;
- a már működő információs rendszer bővítése.
- élményszerű bemutatást szolgáló eszközök alkalmazása;
- vendéglátó egységek, kávézó kialakítása;
- akadálymentes közlekedés műemléki kötöttségek által lehetséges mértékig szolgáltatások nyújtása a látogatók számára
A projekt célkitűzéseinek megfelelően alapvető cél egy olyan egyedi turisztikai attrakció létrehozása volt, mely az év egészében látogatható, valamint valós, célcsoport-elemzésen alapuló keresletet elégít ki. Fontos volt, hogy az új funkciókkal bővített vár megkülönböztethető legyen más hasonló, már turisztikai funkciókkal bíró műemléképületektől, melyek az utóbbi időben szerencsére nagy számban jelentek meg a hazai turisztikai piacon. A fentiek alapján várható, hogy a fejlesztés nyomán a szigetvári vár nemcsak történetét tekintve, hanem a fejlesztés révén jelentőségű turisztikai célponttá válik a belföldi turisták számára, és komoly vonzerőt fog jelenteni a nemzetközi turizmusban is, növelve a terület idegenforgalmi szolgáltatóinak bevételeit, tovább emelve az átlagos tartózkodási időt, ezzel együtt a helyi foglalkoztatottság tartósan emelkedhet.
A projekt hozzájárult:
- a hazai turisztikai ágazat fejlesztéséhez;
- a régió turisztikai látogatottsága és az átlagos tartózkodási idő növekedéséhez;
- a turizmus térbeli és időbeli koncentráltságának csökkentéséhez;
- az egy turistára eső költés növeléséhez;
- további iparági fejlesztések és egyéb befektetés generálásához;
- a munkahelyteremtéshez;
- a műemlékállomány állapotának javításához;
- az egységes kezelésű műemlék ingatlanok körének kialakításához;
- a Nemzeti Kastélyprogram és Várprogram megvalósulásához;
- a műemlék helyszín fenntarthatóságához.
A projekt megvalósítása az alábbi kereteken belül, illetve elvárt, számszerűsíthető eredményekkel valósult meg:
- A projekt támogatási összköltsége, 2 063 663 550.- Ft
- A projekt megvalósítási időszaka: december 22. – 2023.augusztus 31.
- A vállalt látogatószám növekmény: 38 937 fő
A projektben vállalt valamennyi megvalósításához kapcsolódó tevékenység teljesült a fizikai zárás napjáig.
A projektelemek megvalósítását a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram felelőseként a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (NÖF Nonprofit Kft.) látja el. A projekt előkészítését még a Projektgazda jogelődjei, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (Forster Központ) és a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság kezdte meg. A NÖF Nonprofit Kft. a Forster Központ jogutódjaként látja el állami tulajdonban levő műemlékek fejlesztését és üzemeltetését, valamint felel a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram megvalósításáért.
A Kormány 378/2016. (XII.2.) az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló Kormányrendelete értelmében a Forster Központ 2016. december 31. napján jogutódlással megszűnt. 2017. január 1-jétől feladatait a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia, illetve a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.
A 378/2016. (XII.2.) Kormányrendeletet 2017. szeptember 16-án módosította a 270/2017. (IX. 13.) Kormányrendelet, melynek értelmében a NÖF Nonprofit Kft. látja el a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram vonatkozásában a feladatokat, így a tárgyi projekt megvalósítását is.
A NÖF Nonprofit Kft.-be integrálódó Forster Központ jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a kiemelt turisztikai és egyéb típusú európai uniós, norvég és hazai projektek előkészítése és megvalósítása terén. A 2007-2013 programozási időszakban összesen 35 európai uniós és nemzetközi finanszírozású projekt megvalósításában vett részt, 15 milliárd Ft támogatás felhasználásával. A projektek elsősorban Magyarország legjelentősebb műemlékeinek és történeti kertjeinek infrastrukturális és kulturális fejlesztésére irányultak, országszerte 14 helyszínen, de a turisztikai fejlesztések mellett több múzeumpedagógiai és szervezetfejlesztési projektet is megvalósított. A Forster Központ ugyanakkor számos olyan pályázatot is benyújtott, melyek forráshiány miatt tartaléklistára, majd elutasításra kerültek. A turisztikai fejlesztések mellett több múzeumpedagógiai és szervezetfejlesztési projekteket is megvalósított.
A NÖF Nonprofit Kft. a műemlékvédelmi fejlesztések, illetve a műemléki értékek turisztikai fejlesztése kapcsán számos jogszabályi követelménynek, és társadalmi elvárásnak kell, hogy megfeleljen, amelyeket már – többek között – projektek tervezésénél, turisztikai tartalom meghatározásánál, és építészeti tervezésnél is figyelembe kell venni. A jogszabályi környezet meghatározza a fejlesztésekhez szükséges előkészítési, kutatási munkák számos elemét (pl. restaurátori kutatások, kutatási engedélyek, építési és örökségvédelmi engedélyeztetési eljárás, műemlékvédelmi tervtanácsi véleményeztetés, településképi véleményeztetés, környezetvédelmi és területrendezési szabályozások stb.) amelyek előteremtését és kivitelezését a műemlékvédelemben (pl. műemlékvédelmi jogosultsággal rendelkező, tapasztalt tervezők, művészettörténészek, restaurátorok stb.), illetve az érintett területeken nagy tapasztalattal és szaktudással rendelkező munkatársak segítségével tudja megvalósítani. Ez a szaktudás, a feljebb leírt jogutódlásból, valamint azt követően humánerőforrás fejlesztésből adódóan a NÖF Nonprofit Kft.-nél rendelkezésre áll, az országos szinten is jelentős műemlék ingatlan portfólió fejlesztésére és üzemeltetésére mind szervezeti, mind humánerőforrás szempontjából felkészült és alkalmas.
A fejlesztés műszaki tartalma
A fejlesztés során az elsődleges cél a kazamata helyreállítása, látogathatóvá tétele, a Zrínyi vár maradványainak értelmezhető bemutatása, a kiállítási alapterületek növelése, fejlesztése, külső várfalak állagvédelme volt.
A kazamata három szélső, nyugati termébe fedett-nyitott kiállítóterek, a kapualjtól nyugatra a ruhatárt és vizesblokkot, mögötte kávézót, a kapualj keleti oldalán, az ágyútermekben kiállítás valósult meg.
Az emeleten a nyugati épületrészben multifunkcionális kiállítótér, rendezvényterem a keleti részben irodák, öltözők létesültek. Az emeletráépítés homlokzati megjelenésében meghatározók letteknek az egykori ágyúdombokat idéző zöldfelületek. A földfeltöltést a két fő fémlemez fedésű épülettömb körül terveztük visszaállítani. A bejárat tengelyében elbontásra került a felépítményt, helyette kilátó terasz lett kialakítva. A fémlemez fedésű dongák alatt a homlokzat vízszintes osztású, sötét színű faburkolatot (az üvegfalak előtt vízszintes árnyékoló lamellákkal), az extenzív zöldtetőkkel fedett teraszok menti „támfalak” acéllemez borítást kaptak.
A kazamata földszintjén, a déli homlokzat félköríves nyílásaiban megjelenő faburkolat világos szürkés, függőleges osztású tömör felület, illetve az üvegfalak előtt a tömör felületekkel egyező karakterű, áttört, függőleges osztású fa lamellás árnyékolóval lett kialakítva. A déli homlokzati téglafalban lévő ablakok elé tömör zsalugátert terveztünk a földszinti faburkolattal összhangban. A kávézó homlokzatát síkban visszahúzva alakítjuk ki fix hőszigetelő üvegek között kialakított főbejárattal, illetve az idény-használatú terekben a terem szélességében nyitható egyrétegű üvegszerkezetekkel.
A kazamata építészeti helyreállítása során rendezve lettek az épület kijárataihoz csatlakozó külső terepszintek. A kazamata tetején a korábbi földsánc bemutatásaként gyepes feltöltés készült a kazamata két végén és középszakaszán. Az épület tengelyében kilátóterasz létesült, amelyhez a kazamata előterében alkalmazott lépcsőzött gerendasorokon lehet lejutni. A tartószerkezeti problémák miatt már balesetveszélyes gyaloghidat elbontásra került és új híd készült az építészeti tervek szerint. A hídtól a zúzottkő burkolat vezeti a látogatót a korábbi bejárási útvonalon, amely egy a két vizesárok közötti középváron derékszögben elfordult a kazamata felé majd ott egy tornyon keresztül érte el a belsővárba vezető hidat. A zúzottkő útról a korábbi toronyra −mivel itt a toronyba vezető nyílás már nem volt azonosítható− fémlemez lépcső vezet fel, majd ugyanilyen fémelemez járófelület vezet át a vizesárok túloldalán álló belsővárba, azaz a fémlemez átjáró az egykori hidat is érzékelteti. A belső és középsővár közötti vizesárok a kutatások szerint a jelenlegi rendezvénytér területén helyezkedett el, és mivel hangsúlyos igényként merült fel a város részéről, hogy az itt tartott előadások továbbra is megrendezhetők legyenek, így az ehhez szükséges felületen megtartottuk a jelenlegi sík terepfelszínt, és a vizesárkot stabilizált zúzottkő burkolattal mutatjuk be, ami két torony között egészen a kazamata külső faláig befolyik. A rendezvényterület zúzottkő bukolatának helyén stabilizált gyepfelület készült, hogy a fent leírt zúzottköves vizesárok bemutatás megfelelően érvényesüljön. A belsővár teljes tömbje a romfalak magasságáig fel lett töltve. A keleti és déli oldalon −ahol a 20.század elején épített úszómedence miatt már nem voltak a romfalak megtalálhatóak− a belsővár kontúrját horganyzott fémszegély rajzolja ki, amely a korábbi fal külső és belső kontúrján 20-20 cm-es fellépővel csatlakozik a környező terephez.
Fejlesztésben érintett alapterületek:
| Fejlesztési terület | nettó terület (m2) |
| Zrínyi-vár (hrsz.: 1733) | |
| Kazamata épület és környezete | 4200 |
| Összes műemléki fejlesztési terület | 4200 |
| Jegypénztár épület | 6 |
| Összes nem műemléki fejlesztési terület | 6 |
A korhű hatás érdekében a tudományos munkatársak bevonásával kiemelt figyelmet fordítottunk az eredetit megidéző összhatásra, az anyagok kiválasztására A kivitelezési munkák során műemlékvédelmi szempontoknak, elvárásoknak is megfelelően kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy az új anyagok és technikák, a korabeli anyagoknak, technikáknak, ill. eljárásoknak megfelelő benyomást keltsenek. Ez az elvárás a minőségi anyagválasztással és kivitelezéssel, valamint a NÖF tudományos munkatársainak szakmai felügyeletével teljesült.
A fejlesztés célja:
A Szigetvári Zrínyi vár nemzeti történelmünk és kultúránk kiemelkedő értéke. Az építmény az 1566-os török ostromával írta be magát Magyarország és Európa történelmébe, s vált a török elleni küzdelmek jelképévé. A Szigetváron 1566-ban lezajlott ostrom és annak emlékei számos irodalmi és képzőművészeti alkotás ihletője volt. Előbbiek okán a Vár és környezete a Magyarország turisztikai hálózatában egyedi helyet foglal el, amelyet bemutatásának egyedi, különleges módja is erősít.
A Zrínyi vár környezete, történelmi emlékei, Szigetvár hadtörténeti jelentőségét és az ostromot bemutató kiállításai, hagyományőrző rendezvényei kiemelten vonzóak a térség látogatói számára. A várban található Andrássy- kastélyban berendezett tematikus tárlatának hívószava a „Civitas Invicta” – Szigetvár, a leghősiesebb város. A projektben megvalósult fejlesztés során olyan, a már korábban megvalósult kiállítástól eltérő, tematikájában és a megvalósításában a nagyközönség számára nóvumot, kuriózumot célzó kiállítás kialakítása volt a célt, mely a digitális technika széleskörű alkalmazásával nyújthat még különlegesebb élményeket az ide érkező vendégeknek. A korhű rekonstrukciókkal pedig megvalósítható, hogy már-már kézzel fogható közelségbe hozzuk az elmúlt időket, a vár hőseinek történetét.
A fejlesztés kiemelt célja a látogatók számának és tartózkodási idejének növelése. Mindez az említettek mellett teljesülhet a Szigetvári Zrínyi vár múltjának, kulturális, történelmi, valamint hagyományőrző értékeinek élményszerű bemutatásával, és a bevezetett új technológiák segítségével.
A fejlesztés a vár-együttes kiállítási területeinek, tárlatainak, a modern eszközök bevonásával járó aktív tevékenységeinek bővítésével (és a hozzákapcsolódó tudatos marketingtevékenységgel), elősegíti a Szigetvári Zrínyi vár fenntarthatóságát, a látogatók számának és a desztináció ismertségének növekedését.
A projekt fő célja
- A műemlék rehabilitációja.
- A vár eddig kiaknázatlan lehetőségeinek feltárása, fejlesztése.
- Új, zárt, modern kiállításokra alkalmas fedett terek létrehozása a várban.
- A Zrínyi-vár komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakcióvá fejlesztése.
- Modern, 21. századi, élményalapú látványelemekkel gazdagított, interaktív kiállítás létrehozása.
- Komplex látogatói élmény nyújtása.
- Integrált látogatómenedzsment rendszer megteremtése.
- For-profit szolgáltatásokkal fenntarthatóan működtethető turisztikai attrakció: rendezvényhelyszín, ajándékbolt, kávézó.
A kulturális turizmus kiemelkedő előnye számos egyéb turisztikai szegmenssel összehasonlítva, hogy a szezonális keresletet ki tudja egészíteni beltéri attrakció- és programkínálatával. A tavaszi, őszi szezonban amúgy is jellemzőbb városlátogató turizmus kínálatát nagyban bővítik az egész évben nyitva tartó, programokat szervező felújított várak, kastélyok, mint vonzerők. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram hálózatos együttműködő rendszerének kialakítása során fontos állomás a szigetvári Zríny-vár.
A fejlesztés során az épület történelméhez, korábbi funkciójához, lakóihoz kapcsolódó kiállítások jönnek létre, melyek biztosítják az élményszerű látogatás feltételeit az élményelemeket jelentő technikai fejlesztésekkel és interaktív bemutatási formák alkalmazásával.
A hálózaton belül egyedi attrakciót jelenthet a 1566-os ostrom, Zrínyi Miklós és a vár történetének a modern technika által történő megelevenítése, a magyar történelem egyes korszakainak egyedi látványhoz kapcsolódó megismertetése.
Projekt elemei:
A kiállítás a szigetvári vár kazamatájában, a vár 1566-os ostromát mutatja be.
1566 április 29-én I. Szulejmán török szultán hadjáratra indult Magyarországra. Ez volt a 13. hadjárata. Az Oszmán birodalom legkiemelkedőbb uralkodója a korabeli világ egyik legerősebb hadseregét vezette. Célja a magyarországi török uralom megtartását állandóan veszélyeztető várak, Gyula és Szigetvár elfoglalása, a török közigazgatás határának a kiszélesítése volt. Szigetvárt Zrínyi Miklós védte, 2500 katonával és 2000 civillel. Jelentős török túlerővel kellett szembenéznie. Zrínyi mindvégig bízott a szövetséges európai keresztény felmentő sereg segítségében. De a várt segítség nem érkezett meg. 33 napos ostrom után, 1566 szeptember 7-én a törökök bevették a várat. Az ostrom utolsó napján – amikor már nem volt további lehetőség a vár megvédésére – Zrínyi Miklós a maradék 300 katonája élén páncél és sisak nélkül kirontott a vár kapuján, ahol előtte egy mozsárágyú vágott rendet az ostromló törökök között. A kis kerek pajzzsal és karddal küzdő Zrínyit halálos fejlövés érte, teste felett pedig gyilkos harc kezdődött. A hídon fekvő holttestét szinte azonnal kifosztották. A várban rekedt katonák még egészen estig elkeseredetten küzdöttek. A vár szürkület idejére esett el. Zrínyi és társainak levágott fejei lándzsanyélre tűzve lógtak, vagy gúlában álltak elrettentésül a szultán sátra közelében. Körülöttük a zsákmányolt hadijelvényeket fejjel lefelé beleszúrták a földbe, ősi módon hirdetve ezzel is a győztes fél sikerét. A szultán már nem érte meg a győzelmet. Zrínyi Miklós és katonáinak hősies kirohanása előtt, ugyanaznap kora hajnalban a sátrában meghalt. Zrínyi Miklós hősies halála évszázadokra példát mutatott az ország vezető főurainak arra, hogy akár életük feláldozásával is küzdeni kell ezért a hazáért. Ha Szigetvár 1566-os védelmében segíteni szeretnénk Zrínyit és katonáit, előbb alaposan meg kell ismerjük a helyet, a történetet és az eszközeinket. Csak ezt követően mehetünk vissza az időben. Kiállításunk erre a visszaútra készít fel.gy történeti kiállításnak álcázott időlaboratórium felfedezése által.
Ha egy évszázadokkal ez előtt zajlott történelmi eseményt meg szeretnénk ismerni, legjobb kiindulás a színhely megismerése, ami az idő haladtával folyamatosan változik. Eltűnnek épületek, újakat emelnek, a környezet jelentős módon átalakul. Az egymást követő korok embere másképp használja ugyanazt a helyet.
Egy település életében olyan szerkezetekre, helyszínekre van szükség, melyek teret adnak az ott zajló élet minden eseményének, a születéstől, a gyerekkori kalandokon, a család megteremtésén át a halálig. Más tevékenységeken volt a hangsúly a 16. századi várban és környezetében, és másokon a 21. századi békés kisvárosban. Amikor a mai településen keressük az 1566-os ostrom helyszíneit és eseményeit, nem mindenre akadunk rá első látásra. Az egykor négy részből álló erősség — Újváros, Óváros, külső vár, belső vár — szerkezetéből mára csak a külső- és belső vár területe jelenik meg számunkra jól látható várként. Ebben van ma a múzeum is. Az Újvárosra és Óvárosra rátelepültek Szigetvár lakó- és középületei, iskolái, a napi élet helyszínei. A várat egykor védelmező mocsarat kiszárították, területén ma bevásárló központokat, fürdőt, focipályát találunk. Délen, ahonnan az Újvárost ágyúzta a török, a vasútállomás van. Vonattal utazva ide érkezik az, aki vissza akar menni a múltba.
Ezek a helyszínek 1566-ban teljesen más tevékenységeknek adtak helyet. A Zrínyi Miklós Gimnázium épületénél egykor az Újvárost körülölelő palánk nyomai kerültek elő, a Tinódi Lantos Sebestyén iskolánál már az Óváros erődítéseit kell keressük. A város főteréről nyugat felé haladva, elérjük a patakot. Itt két szigeti hős, Radován és Dandó gyalogos vajdák halálának színhelyén járunk. A Vár-utca rendőrség épülete előtti szakaszán az Óvárosba benyomuló török hadak rengeteg menekülő védőt körbe zártak és öltek meg. E sétánk során még be sem jutottunk a ma látható vár területére.
A kiállítás a ma ismert helyszínekből indul ki és a jelent összeköti a múlt helyszíneivel: az 1566-os események a mai városképbe illeszkedve kerülnek bemutatásra ezzel készítve fel a látogatót az időutazásra, aki visszamehet 1566-ba, segíteni Zrínyit, megállítani Szulejmánt!
A rendelkezésünkre álló 10 terem is ez alapján lett berendezve:
Az első három terem, mint egy képzeletbeli időlaboratórium teret ad a hely, a történet és az rendelkezésre álló eszközök megismerésére:
- Ismerd meg a helyet!
- Ismerd meg a történetet!
- Ismerd meg az eszközeid, menj vissza 1566-ba!
A második három terem egy kis pihenésre hív, ahol Zrínyi és Szulejmán életének meghatározó momentumait lehet összehasonlítani, megismerhetjük a halálról való elképzelésüket és egy különleges installációnak köszönhetően testünket fekvő állapotba helyezve, filmek által belemerülhetünk az irodalom, az eposzok és a hősök képi és tartalmi világába egyaránt:
- Vesd össze a két hős életét! Zrínyi VS Szulejmán
- Nézd meg, hogy gondolkodtak a halálról!
- Segítünk, hogyan olvasd a Szigeti veszedelmet. Segítünk, hogy jó filmeket tudj letölteni.
Végezetül pedig megismerjük a kiállításnak helyet adó teret, a kazamatát! Min változtatott itt a török? Mi a kazamata?
- Ez a vár nem az a vár!
- Nézd meg hol is vagy!
Ha az út elején volt valamilyen elképzelésünk a várakról, az vajon változott-e a kiállítás hatására? Építsük meg!
- És most milyen várat építenél?
Az utolsó teremben leülhetünk egy nagy asztal köré megbeszélni az élményeinket a korabeli fegyverek és viseletek bűvöletében!
- Öltözz fel rendesen!
Az időutazás során a szavazómodulok segítségével a látogató is dönthet a várépítés és az ostrom egyes pillanatairól is.
Bemutathatóságot, interpretációt szolgáló attrakciók részletezése:
Az alább felsorolt eszközöknek az a célja, hogy a kiállítás megfeleljen az élményközpontú turisztikai keresletnek, valamint, hogy a szórakoztatás mellett támogassa a kiállítások és tárlatok alapvető funkcióit. A modern eszközök segítségével a vár különböző célcsoportjai jelentős mennyiségű és mélységű tájékoztatást, információt kapnak, amelyet napjaink turistái el is várnak egy modern turisztikai szolgáltatás esetén. A kiállítóterekben felsorakoztatott eszközök, projektelemek jelentősen hozzájárulnak a helyszín hagyományainak, a múltbeli, vagy jelen béli külföldi kapcsolatainak prezentálásához.
- A Kazamata kiállítási termeiben érintőképernyős tartalmakkal, virtuális látványtárral kerülhetnek kapcsolatba a kisebb-nagyobb gyerekek, felnőttek, mely egy képzeletbeli időutazó tudós kutatásaira épít. Mindez a kisebbeknek különböző típusú digitális játékokkal, „időgéppel” a nagyobbaknak rétegzett információs tartalommal egészül ki.
- Minden látogató számára érdekfeszítő élményt nyújthat a vár múltját és életét bemutató imázsfilm és dokumentumfilmek vetítése, de az egyes korszakok video projektoros vetítéssel is megidézhetők.
- A Vár és a Vármúzeum hangsúlyosan és kiemelten foglalkozik az “élő vár”, a történelmi interpretáció hiteles megjelenítésével. Ezért időszakosan, de a főszezonban rendszeresen láthatóak és kipróbálhatóak a korszak fegyverei, íjászat, dárdavetés, szablyavívás stb., valamint a puska- vagy ágyútűz is látható, ha a látogató közönség szeretne egy kis puskaport szagolni. Mindez természetesen szakértői felügyelet mellett.
- A vár területén működő hagyományőrzők egy, a törökkori végvári, katonai hagyományőrző csoport. Ennek szellemében a korszak katonai viselete és fegyvervilága, harcászata és szellemisége, a Zrínyi kultusz ápolása is kiemelkedő helyen szerepel feladataik között. A projekt keretében a csoport bemutatóit segítő eszközök, felölthető kiegészítők és korabeli vitézeket mintázó viseletek kerültek beszerzésre. Ezekbe a korhű viseletekbe belebújva egy igazán különleges környezettel, egyedi fotókat készíthetnek a látogatók, illetve kipróbálhatják magukat vitézként.
- Interaktív makett jeleníti meg a mocsárral körülvett várat és védművei működését. Maga a terepasztal, az épületek és a figurák művészi kidolgozásúak és hitelesek, így önmagukban is élményt nyújtanak. Az egyes makettekhez az ostrom részleteit bemutató filmek készültek, segítik értelmezni a látogatók számára a látottakat.
- Rendkívüli élményt tud nyújtani a vár látogatóinak a virtuális rekonstrukciókat felhasználó audio/visual guide alkalmazás.
- A látogatókat kinetikus homokból készült terepasztal várja, mely segítségével modellezhetik a Szigetvári várat.
- A fiatalabb látogatók és iskolás csoportok számára szükséges múzeumpedagógiai foglalkozásokat segítő eszközök, manuális játékok kerültek beszerzésre, tárlatvezetése.
