Projektazonosító: GINOP-7.1.1-15-2017-00029 Támogatás összege: GINOP: 2.063.663.550 Ft, Hazai: 40.000.000 Ft Cím: Telefonszám: E-mail cím: Nyitvatartás: A nyitvatartásról információ az alábbi oldalon található: a Jegyárak: > > > > > > > >
Ismertető
Ünnepélyes átadó
2023. május 19-én került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében “A szigetvári vár (GINOP-7.1.1-15-2017-00029) turisztikai célú fejlesztése” című projekt ünnepélyes átadójára.
A beruházásnak köszönhetően új attrakciókkal bővült a vár kínálata. Farsang Csaba a NÖF Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese ünnepélyes keretek közt adta át a vár kulcsát Salamon Ferencnek, a Zrínyi-vár várkapitányának. Baranya vármegye leglátogatottabb meghatározó műemléke május 19-étől várja a hazai és nemzetközi látogatóközönséget.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvény kapcsán megjelent cikk:
https://kultura.hu/atadtak-a-megujult-szigetvari-zrinyi-varat/
https://www.travelo.hu/rendezveny/20230520-magyarorszag-szigetvar-zrinyi-var-felujitas.html
A szigetvári vár turisztikai célú fejlesztése
Támogatás intenzitása: 100%
A vár közepén lévő, ún. Kastély épületben alapvető cél a kiállítási terület megnövelése. A legjelentősebb fejlesztés a Kazamatasor területén történik. Az épület földszintjének nyugati végén az utolsó két téregységben az egykori Zrínyi belsővár bástyájának maradványai kerülnek bemutatásra. Az épület tengelyében található kapualjtól nyugatra, a fenti helyiségek felé nyílóan lesz kialakítva a kiállítási recepció és ajándékbolt, a zárt kiállítási terület, a lift és a közönségforgalmi lépcsőház. A kapualjtól keletre kap helyet a kávézó, a hagyományőrzők és a karbantartók irodái és öltözői, a közönségforgalmi vizesblokk, valamint az üzemi terek. Egy külön lépcsőházon keresztül lehet megközelíteni az emeleten húzódó üzemeltetési és muzeológiai irodákat. A kétszintes épület emeletén az irodák mellett kiállító- és multifunkcionális terek kerülnek kialakításra. A projekt további része a vár területének kertészeti rendezése.
2020. július 24-én, 11:00 órakor rendezték meg – a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében a szigetvári várban kezdődő fejlesztési munkálatok ünnepélyes alapkőletételét. „A szigetvári vár turisztikai célú fejlesztése” című projekt 1 500 207 872.- Ft európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2017-00029) forrásból valósul meg. A rendezvényen Dr. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára ismertette a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram jelentőségét, Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos bemutatta a szigetvári vár történetét, Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója pedig beszámolt a vár rekonstrukciójáról. Nagy Csaba, országgyűlési képviselő a fejlesztés jelentőségéről beszélt, az ünnepségen Dr. Horváth Zoltán a Baranya Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott pohárköszöntőt mondott.
Az alapkövet Dr. György István államtitkár, Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos, Glázer Tamás ügyvezető igazgató, Nagy Csaba országgyűlési képviselő, Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott és Dr. Vass Péter Szigetvár polgármestere helyezték el.
Projektelemek:
• Szigetvár történelmét bemutató kiállítás létrehozása
• Zrínyi belsővár egykori maradványainak bemutatása
• NKVP pont, ajándékbolt, közösségi tér kialakítása
• üzemeltetési és muzeológiai irodák létrehozása
• a vár belső területének kertészeti rendezése
Vártörténet:
Szigetvár a középkorban a tapsonyi Antimus családé volt. A várat Antimus Osvát kezdte építeni, majd a három emelet magas toronnyal unokája, Oszvald folytatta, 1471-ben pedig az Enyingi Török család megerősítette. Török Bálint idején átépítették a várat, lebontva az eredeti lovagvárat. 1543-ban királyi vár lett, ekkor újra megerősítették és őrséggel látták el. Zrínyi Miklós 1561-ben vette át a parancsnokságot. Az 1566-os ostrom után a török hódítók újjáépítették a rommá lőtt erődítményt. Az ostrom közben elhunyt Szulejmán szultán emlékére dzsámit emeltek, mely Szelamiki Musztafa, kortárs történetíró szerint a vár elfoglalása után mindössze három hét alatt elkészült el. A dzsámi imatermének alaprajza egy állított téglalap, amit L alakban vesz közre az előcsarnok. A ma már csonka minaret az imaterem jobb oldali sarkához csatlakozott és valószínűleg 1570. körül épült.
Számos metszet készült a kora újkor folyamán Szigetvárról. Egy ismeretlen német mester alkotásán – mely Mathias Zündt rézkarca után készült – látható, hogy a belső várat fal határolja el a külső vártól. A középső várból a belső várba egy kaputornyon át lehetett bejutni. A középső várat a belső vártól egy vizesárok választotta el. A két részt összekapcsoló hidat kaputornyok védték.
Az első komoly feltárások Kovács Valériának köszönhetően 1959 és 1964 között zajlottak. Ekkor bizonyosodott be, hogy egy lovagvár állt itt, mely valószínűleg a XIV. század végén épült. A vár déli részén egy jelentősebb tégla ház állt, melynek külső fala maga a támpilléres déli várfal volt. A vár nyugati és déli fala azért nem maradt fenn, mert megsemmisítette a XX. század első felében épített úszómedence. Kovács Valéria feltárásainak eredménye a kerek torony is, amely a XVI. század elején épülhetett.
A vár állapotának és szerkezetének értékes dokumentumai azok a török miniatúrák is, melyek az 1566-os ostromot örökítik meg. Ezen miniatúrák ábrázolásmódja eltér az európaitól, de a fő épületegységek felismerhetőek rajtuk. Látható, hogy van a két részből álló erődített település, melyhez híddal kapcsolódik a többi részből álló vár. Ezek az ábrázolások sokkal több házat tüntetnek fel, mint a Zündt rézkarcából készült metszet.
Az 1566 –os ostrom utáni építkezéseket követően 1568. szeptember 24.-én II. Szelim szultán parancsot adott Musztafa budai pasának a vár átépítési munkálatainak az elvégzésére. Evlia Cselebi, török utazó, 1664-es leírásában húsz házat említ a várban, Leandro Angiussola hadmérnök 1689-es térképén pedig 45 házat tüntet fel. Kovács Valéria feltárásai szerint a török hódoltság alatt földmegerősítő gerendákat és cölöpszerkezetet építettek a bástyákban. Öt helyiségből álló raktár épült és egy másik az északnyugati bástya középső részében. Szintén raktár épült az északi kötőgát mellett, továbbá a kazamaták előtti toronyra is.
1689-ben a császári seregek ostromolni kezdték a várat, és egy évig tartó ostromzár után a törökök megadták magukat. A törököktől való visszafoglalás után a császári hadsereg hadmérnökei azonnal elkezdték a vár erődítését. A négy török bástya tetejét mellvéddel erősítették meg. A kötőgátak külsejére tégla falköpeny került, a déli kötőgátra pedig egy kis óratorony. A vár kapuzatát téglabéléssel látták el. Vélhetően 1700 körül épültek a kazamaták, melyeknek északi homlokzata azonos a várfallal. Miután a császári csapatok visszafoglalták a várat, a dzsámi és a tőle délre álló épület a várparancsnok lakóhelyeként szolgált. A minaret valószínűleg a 18. században pusztult el, míg a dzsámi raktárrá, magtárrá, lakóházzá, végül kastéllyá alakult.
1780-ban a várat gróf Festetics Lajos vásárolta meg, és a dzsámit magtárrá alakította. A Festetics-uradalom és birtokközpontként működő vár a 19. században többször gazdát cserélt. 1832 körül nagyatádi Czindery László vásárolta meg, tőle unokái, Wenckheim Béla és Leontina örökölték. 1871-ben Leontina hozományaként férje, Andrássy Aladár birtokába került. A 20. század elején fiuk, gróf Andrássy Sándor, majd az 1920-as évektől az ő fia, Mihály gróf volt a birtokos. 1908-tól számos képeslapon szerepel a vár és annak épületcsoportja, valamint a kastély és a magtár az őket körülvevő kerttel.
1927-től Kiss Tibor tervei szerint újjáépítették a kastélyt. „Szigetváron gróf Andrássy Mihálynak kellett otthont fejleszteni Zrínyi Miklós várából…Építettünk emeletes verandát, lépcsőt , úszómedencét, kazamatából hűtőzködő csarnokot -kriptoportikus a la Mathias Rex-vendégszobákat, minaret-rekonstrukciót mert a csonkja megvolt. Mindezt nem a legkorszerűbb műtörténeti tanulmányok alapján , hanem a török követ tanácsai szerint. A tervek egy része szénnel meszelt, a falra rajzolva , házilagos kivitelezés számára, de jó kedvvel és ízléssel, kaliforniai beütéssel” – írja feljegyzéseiben. Az építkezések folyamatát és a létrejött emeletes kastélyt megörökítő fotók nagy része az Andrássy–birtok intézőjének családjából került a Városi Könyvtárba.