Projekt címe: A soproni Várfalhoz kapcsolódó Múzeumnegyed és a Romkert turisztikai célú fejlesztése
Projektazonosító: GINOP-7.1.1-15-2016-00016
Kedvezményezett neve: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata
Támogatás összege: GINOP: 2.812.610.090 Ft
Támogatás mértéke: 100%
Határidők: Projekt fizikai zárása: 2023.04.30 Projekt pénzügyi zárása: 2023.05.30
Cím: Sopron Fő tér 6, 7, 8. Sopron 69/3, 116, 117, 118, 120, 192, 193, 194, 195, 196, 197.
Telefonszám:
E-mail cím:
Nyitvatartás: A nyitvatartásról további információ az alábbi oldalon található:
Jegyárak:
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
>
Ismertető
„A soproni Várfalhoz kapcsolódó Múzeumnegyed és a Romkert turisztikai célú fejlesztése” projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.
Ünnepélyes átadó
2023. április 29-én került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében “A soproni Várfalhoz kapcsolódó Múzeumnegyed és a Romkert (GINOP-7.1.1-15-2016-00016) turisztikai célú fejlesztése” című projekt ünnepélyes átadójára.
A soproni Múzeumnegyed projekt során megvalósult a Sopron főterén, a Tűztorony szomszédságában múzeumként működő Fabricius-ház, Storno-ház és az egykor lakóházként funkcionáló Tábornok-ház összekapcsolása, mellyel egy komplex múzeumi egység alakult ki, az egész múzeum egy élményközpontú, látogatóbarát intézménnyé vált. Interaktív élményelemek, különböző installációk, hang és képanyagok, felpróbálható ruhák, infokommunikációs eszközök alkalmazása teszik élvezetessé a kiállítások megtekintését.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvény kapcsán megjelent cikk:
https://www.kisalfold.hu/helyi-kozelet/2023/06/megnyitotta-kapuit-a-soproni-muzeumnegyed-fotok
https://www.sopronmedia.hu/cikkek/tradicio-es-innovacio-megnyitott-a-soproni-muzeumnegyed
https://cyberpress.hu/2023/atadtak-a-muzeumnegyedet-sopronban/
Alapkőletétel
2020. október 22-én, 11.00 órakor rendezték meg – a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében – a soproni Várfalhoz kapcsolódó Múzeumnegyed és a Romkert turisztikai célú fejlesztési munkálatok ünnepélyes alapkőletételét. A projekt 2 785 769 099.- Ft európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2016-00016) és 473 817 742 Ft., hazai forrásból, összesen 3 259 586 841 Ft-ból valósul meg. A rendezvényen Dr. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára ismertette a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram jelentőségét, Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos bemutatta a soproni Várfalhoz kapcsolódó Múzeumnegyed és a Romkert történetét és új élményalapú kiállításait. Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója pedig beszámolt a beruházást érintő műszaki és turisztikai fejlesztésekről. Barcza Attila, a térség országgyűlési képviselője bemutatta a fejlesztés hatását a környék turizmusára. Az ünnepségen dr. Farkas Ciprián Sopron Megyei Jogú Város polgármestere köszöntőt mondott. Az alapkövet Dr. György István államtitkár, Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos, Glázer Tamás ügyvezető igazgató, Barcza Attila országgyűlési képviselő és dr. Farkas Ciprián polgármester helyezték el.
Sopron_Múzeumnegyed_sajtóközlemény-20201022
Az ünnepélyes rendezvény kapcsán megjelent cikk.
Történeti áttekintés
A Fabricius-ház Sopron Fő terének egyik legjellegzetesebb épülete, jelenlegi formájában a 14. századtól látható. A ház névadója a Felvidékről származó Fabricius Endre városbíró, polgármester, aki 1806-ban vette meg a házat. Figyelemre méltó az épület gótikus nagyterme, a XVII. században épült udvari loggia, valamint a hátulsó traktus gótikus és barokk pincéje. Érdekesség, hogy az épület névadóját baráti szálak fűzték Petőfi Sándorhoz, aki a soproni laktanyából kiszökve ebben a házban öltözött át civil ruhába Liszt Ferenc koncertjére. Jelenleg az épület a Soproni Múzeum működtetésében három kiállításnak ad otthont. Ennek keretén belül, itt látható a világon szinte egyedülálló kora vaskori lelet, a napkorong, valamint a népvándorlás korának egyik legértékesebb darabja a kb. 1200 éves Cunpaldkehely.
A Tábornok-ház nagy múltra tekint vissza. Udvarán tartották istentiszteleteiket a protestáns hívők az ellenreformáció idején. Az épület 1459 és 1496 között városházaként is funkcionált. Itt szolgált jegyzőként Gugelweit János, akinek a magyar nyelvű világi költészet legelső ismert emlékét köszönhetjük. Az épület a XVII. század elején Lackner Kristóf polgármester lakóházaként szolgált. Lackner Kristóf igyekezett Sopronban is meghonosítani az európai műveltséget: 1604-ben megalapította a Soproni Tudós Társaságot. Államtudományi munkákat írt és színműírással is foglalkozott. Drámáit helyi diákok adták elő, mellyel megteremtette a soproni színjátszás alapjait. Megmaradt rézkarcai a XVII. századi Sopront idézik. Lackner Kristóf gondoskodott először a külvárosok védelméről, az általa építtetett külső városfalak maradványai ma is láthatóak.
Az épület fő homlokzata erősen díszített barokk homlokzat. Kosáríves zárókövön látható Lackner Kristóf címere és jelmondata. A loggiás udvar várfal melletti részén középkori lakótorony áll, a toronyhoz kapcsolódó háromszintes rész a 15. században épült.
Miután Lackner Kristóf a városra hagyta a házat, a város katonai parancsnokait szállásolták el itt, így az épület tulajdonosa, illetve későbbi lakói után Lackner-háznak vagy Generális-háznak is nevezik. Az épület kiállításokat nem tartalmaz, a turisták számára jelenleg nem látogatható.
A Storno-ház Sopron legszebb épületei közé tartozik, a Fő tér északi részén álló palotaszerű barokk sarokház. Az épület a XV. században a Haberleiter család tulajdona volt, akik Bécs ostroma idején, 1482-83 telén Mátyás királyt is vendégül látták. A XVIII. században a ház a Festetics család birtokába került, ekkor nyerte el végleges formáját. A Storno család 1872-ben vásárolta meg az épületet, ahol vendégként 1840-ben és 1881-ben Liszt Ferenc adott hangversenyt.
A ház jellegzetessége a kétemeletes, gazdag díszítésű, kerek, zárt sarokerkély és a Festetics címerrel díszített toszkán féloszlopokkal közrefogott kosáríves kapu és a remekmívű Pelikános kopogtató. A Soproni Múzeum az épületben jelenleg két kiállítást működtet. Az épület második emeletén tekinthető meg a Storno gyűjtemény.
A helytörténeti kiállítást, valamint a Storno gyűjteményt a közelmúltban újították meg, ekkor modern eszközökkel, interaktív elemekkel és audio guide-al látták el.
A Várfalsétány Sopron történelmi Belvárosának utcarendszerét határozza meg. A hármas falgyűrű évszázadok építkezésének eredménye. Középső részét a IV. század elején épült római városfal alkotja. Északon és délen szekérrel is járható kaput nyitottak rajta. Itt vezetett át az ókori városon – Scarbantián – a Borostyánkő út. Maga a várfalöv azonban csak a II. világháború pusztítása után vált láthatóvá. A Várfalsétány kialakítása „A városközpont értékmegőrző megújítása” című NYDOP-3.1.1/B-2009-0002 projekt részeként valósult meg azzal a céllal, hogy bemutassa Sopron középkori védelmi rendszerét és a történelmi Belváros eddig ismeretlen részeit, átvezetve ezzel látogatóit a Borostyánkő út római kori emlékétől napjainkig. A sétány nem csak a turistáknak, de a soproniaknak is egyik közkedvelt célpontja. A csendes, zegzugos környék ideális terep fiatal párok romantikus andalgásához, míg egyenes, sík útvonala (néhány lépcsőfokot leszámítva) az idősebb korosztály számára teszi szerethetővé. Számos pad, szemetes, kiépített közvilágítás és a kihelyezett tájékoztató táblák teszik még biztonságosabbá és komfortosabbá.
A római kori eredetű Romkertet az 1970-es és 1980-as években folytatott feltárások eredményeképpen hozták létre. Közepén a II. századból származó tipikus városi utat tártak fel. Az 5 m széles gneisz kövekkel borított utat bogárhátúra burkolták a vízelvezetés érdekében. Az út északi oldalán római kori lakóházat tártak fel. Ennek egyik helyisége egy díszes falfestményekkel díszített, padlófűtéssel ellátott lakószoba volt, mellette pedig bronzműves műhelyre bukkantak. Az úttól délre Scarbantia fóruma észak-keleti saroképületének maradványait találták meg. A IV. század elején a korábbi épületeket lebontották és erődfalak épültek helyettük. Egy kerek saroktorony és egy kisebb patkóalakú falitorony látható ebből az időszakból. A 3,5 méter széles római városfalak tetején épült fel 1340-re a középkori középső városfal. A belső városfal metszete a romkerttől délre álló épület falán látható. Ez a XI. századi ispáni vár sáncának tetejére épült. A romkert területén két népvándorlás kori, kőalapozással készült és fából ácsolt épület maradványai is előkerültek.
A projekt tartalmának bemutatása
A soproni Múzeumnegyed projekt során megvalósult a múzeumként működő Fabricius-ház, Storno-ház és az egykor lakóházként funkcionáló Tábornok-ház. összekapcsolása, mellyel egy múzeumi egység alakult ki, mely által a desztináció turisztikai vonzereje tovább erősödhet, hozzájárulva ezzel a térség gazdasági fellendüléséhez, a vállalkozói tőke megjelenéséhez, valamint a munkanélküliség csökkentéséhez. A megvalósítandó projekttel a célcsoport igényeire alapozva olyan fejlesztést kívántunk megvalósítani, mely hagyományos, valamint modern eszközök segítségével, interaktív módon be tudja mutatni az érintett épületek és építmények kiemelkedő kulturális örökségét. A fejlesztés megvalósítása során az ezidáig önállóan megközelíthető és bejárható három Fő téri épület köztéri megjelenése továbbra is önálló karakterű marad, azonban a három épületből a belső terek faláttörésekkel történő összekapcsolásával, átjárók kialakításával egyetlen épületkomplexum jött létre. A fejlesztés tartalmazza a Tábornok-ház átalakítását, felújítását, udvarlefedését, a Fabricius-ház utcai-, és udvari oldalszárnyának, valamint az épületek mögötti függőkertnek a felújítását. Az újonnan kialakított központi fogadótér a Tábornok-ház fedett belső udvara.
A fejlesztés tartalmazta a korábban lakóházként funkcionáló Tábornok-ház átalakítását, felújítását, udvarlefedését, a Fabricius ház utcai- és udvari oldal szárnyának, valamint az épületek mögötti függőkertnek a felújítását. Az újonnan kialakított központi fogadótér a Tábornok-ház fedett belső udvara, az új főbejárat a Tábornok-ház Fő téri kapuzata lett. A fogadótérhez kapcsolódnak a különböző látogatóbarát kiszolgáló funkciók, mint a jegypénztár, információs pult, vizes blokkok, akadálymentes mosdó, babaszoba, ruhatár, shop, kávézó. A fogadótéri lift biztosítja mind a három épület vendégtereinek akadálymentes megközelíthetőségét. A múzeumi terekben és közlekedőkben infokommunikációs eszközökkel lehet az egyéni tárlatlátogatás lehetőségét biztosítani. A várfal szélességében kialakított függőkert a történelmi városmagban a közösségi és kulturális terek, nemcsak a kávézó és az intim zöld tér harmonikus illeszkedését fogja biztosítani, hanem megteremti az összeköttetést a korábban már felújított Tűztoronnyal is.
A felújítással érintett összes alapterület: 2 080 m2
Épületegyüttes:
Szerkezeti átalakítások: faláttörésekkel az épületek egybenyitására nyílt lehetőség
Egyes területeken megújultak a belső burkolatok, vakolatok. Az épületek egybenyitásával a közlekedési terek átalakítására került sor. Az épületek egyes területein a tűzvédelmi tervfejezetben meghatározottakkal összhangban mesterséges hő- és füstmentesítés kialakítása vált szükségessé.
Az épületegyüttes ellátására a meglévő használati víz csatlakozó vezetékek a Fabricius- és Stornó-házak tekintetében alkalmasak. Erősáramú szempontból az épületek betáplálása épületenként kerültek kialakításra – ez a továbbiak során is megmarad, és a funkció bővítések szerint a szükséges mértékben bővült. Gyengeáramú hálózat szempontjából (tűzjelző, riasztó, kamera) az épületeket önálló egységként, de az egészet egy hálózatként kezeltük, mely biztosítja a rendszer mobilitását.
Tábornok ház:
- A korábban lakásokat magában foglaló Tábornok-ház esetén szükséges volt a múzeumi funkció szerinti belső térrendszer átalakítására.
- Új pince rész, liftakna és acélszerkezetű lift került kialakításra.
- Az udvar lefedése 188 m2 alapterületű térhálós acélszerkezet kialakításával történt. A Tábornok-ház belső udvar – kapualj csatlakozásnál a szabadon maradó falpillér megerősítésre szorult. A lakótoronyban új vasbeton lépcső készült.
- A teljes villamos hálózat megújításra került.
- Új víz csatlakozó – bekötővezetéket kellett kialakítani.
Fabricius-ház:
- Az épületek szerkezeti munkái között szerepelt a Fabricius-ház új vasbeton pincelépcső építése, boltozatváll megerősítése, az épület padlásfödémjének megerősítése.
- Fűtés korszerűsítés, és a teljes elektromos rendszer felújítása is megtörtént.
Storno-ház:
- Nagy volumenű műszaki beavatkozásra nem került sor.
- Az áttörések során új nyílászárók és új közlekedő vonalak alakultak ki.
A Várfal és a Romkert
A Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat által megkezdett római kori Várfal felújítása a Nemzeti Kastély és Várprogram keretében történő helyreállítási munkákkal vált teljessé. Így a Várfalsétány melletti várfalszakaszok teljes felújítása befejeződött és azok teljességében, szabadon látogathatók.
A Várfal mellett található Romkert mutatja be a római kori város maradványait, melynek helyreállítási munkálatai szintén befejeződtek.
A feladatok közé tartozott:
- A várfal felületeinek tisztítása,
- A kövek között megjelenő gyomnövények irtása (főleg borostyán), eltávolítása
- A megfelelő műszaki kialakításhoz szükséges kőszilárdítási munkálatok elvégzése – a Romkertben egy hosszú leomlott kőfal szakasz helyreállítása, valamint
- Az egykori vár körül feltárt földsánc maradvány újjáépítése is megvalósult.
Turisztikai fejlesztés
Alapvető fontosságú a három ház összekapcsolásával létrejövő múzeumi egység átlátható közlekedési rendszerének kialakítása, melynek kiinduló pontja a Tábornokház főbejárata, illetve fogadótere. Innen indulva (különböző, vagy kombinált jegyet váltva) több útvonal közül választhat a látogató. Megtekinthet akár több épületen átívelő tematikus kiállításokat, vagy akár egy-egy épületben berendezett önálló kiállítást is.
A projekt egyedi turisztikai kínálata, kínálati elemei az alábbiak:
- Sopron római kori múltjához kötődő kőtár, melynek gazdag leletanyagát élményszerűen bemutatható audiohatások és interaktív múzeumpedagógia alkalmazásával („Suttogó kövek”);
- „Háromezer év a Borostyánkő út mentén” című régészeti kiállítás, mely az illírek, kelták, rómaiak és a honfoglaló magyarság életét, kultúráját, valamint Sopron várossá válásának történetét (XIII-XVI. sz.) mutatja be,
- A Fabricius-házban lévő 17. és 18. századi polgári lakás kiállítás is fejlesztésre kerül, mely a soproni polgárság lakáskultúrájának és életmódjának változásait mutatja be;
- Sopron és a korona. Interaktív kiállítás létrehozása, mely a város- és országtörténet hiányzó elemét, a korona és Sopron kapcsolatát mutatja be, valamint unikális bemutatási módot kínál a középkori koronázási szertartások rítusainak megismeréséhez
- A 19. századi soproni polgári lakáskultúrát és hétköznapokat bemutató enteriőr kiállítás, mely a Tábornokházban került kialakításra;
- Storno gyűjtemény, mely a művészcsalád gyűjteményét mutatja be azokban a szobákban, amelyet a család 1875-1984-ig lakásként használt;
- Helytörténeti kiállítás, mely Sopron város és az egykori Sopron megye történetét mutatja be a XVII. századtól egészen a XX. századig, végig követve a mindennapok világát, az életmód és a divat változását;
- Központi múzeumi könyvtár és kutatóhelyiség létrehozása, mely egyedi, kutatható iratokat tartalmaz;
A fejlesztés során a Tábornokház jelenleg bérlakásként funkcionáló lakásai múzeumi térré alakultak át. A Tábornokház I. emeletén kapott helyet a Sopron és a korona interaktív kiállítás. A kiállítás a város- és országtörténet hiányzó elemét, a korona és Sopron kapcsolatát mutatja be. A legújabb történeti kutatások szerint Sopron kora újkori szerepe az eddigiekhez képest jóval kiemelkedőbb volt, amit az itt rendezett országgyűlések és koronázások is mutatnak. A tárlatban a soproni Kottaner Jánosné és a Magyar Szent Korona különleges 15. századi története is megjelenítődik. Ugyancsak különleges szerepet kapott Sopron és Nyugat- Magyarország Hunyadi Mátyás osztrák háborúiban és a korona visszaszerzésének történetében, mely téma szintén bemutatható az újonnan létrehozott kiállítóterekben. A kiállítás célja, hogy a Szent Korona újkori históriájának és a magyar király-, illetve királyné-koronázások 16–20. századi soproni ceremóniáit, illetve azok jelentőségét bemutassuk.
I.helyiség: Bevezetőtér a korona soproni történetéhez. A történeti szálat a látogató ott veszi fel, ahol a koronát Kottanner Jánosné ellopja a visegrádi fellegvárból. Célunk belsőépítészeti és grafikai eszközökkel is érzékeltetni azt a drámaiságot, amely tetten érhető ebben a történelmi tettben, felkelteni a látogatóban az érdeklődést a későbbi események megismerése iránt, mindezt pedig oly módon elérni, hogy a kiállítás kezdő terének arculata messzemenően modern hatást keltsen (pl. a kódexfestészet stílusát a képregények eszköztárával felfrissítve).
II.helyiség Hunyadi Mátyás és Sopron kapcsolatának hangsúlyos bemutatása, különös tekintettel a korona visszaszerzésének módjára (mozgatható installációval érzékeltetve annak “árát”) és a következményekre. Utalást teszünk rá, hogy az épületben a látogató a középkori lakótoronyban egy önálló Mátyás-kiállítást is megtekinthet.
III. helyiség: A tér központi eleme a Szent Korona hiteles nemesmásolata, körüljárható vitrinben. Kiemelt jelentőségű tény, hogy a korona – első alkalommal története során – Sopronban, nem messze a kiállítás helyiségétől volt közszemlére téve, bárki által megtekinthető formában. Kihasználjuk továbbá a teremnek azon adottságát, hogy az ablakokon kitekintve kivételes panoráma nyílik a Fő térre, és így a látogató elé tárul a soproni koronázások színtere annak minden lényeges elemével együtt. Erre az élményre alapozva építtetünk be modern technikai eszközt, amely összeveti a valóságot egy 17. századi koronázási menetről készült metszet képével.
IV. helyiség: A IV. Károly király soproni gyermekkorát és visszatérési kísérletét bemutató terem elegyíti az eredeti műtárgyakat és a modern installációs elemeket. A beltérbe felépített vasúti fülke (amelyet a látogató maga is kipróbálhat) és a király által használt teáskészlet vagy a fülkében felejtett zsebkendő különös kombinációja egyszerre nyújtja a történelem átélhetőségének élményét és az utolsó magyar király “közelségének” izgalmát.
V. helyiség: Az interaktivitás tere, egyben nyitott tér az áthaladó közönségforgalomnak vagy a jegy nélkül sétáló, épületet felfedező turistáknak. A középkori koronázási liturgiákat bemutató, a lehető leginkább megérthetővé és átélhetővé tevő terem minden eszközzel igyekszik közelebb hozni a múzeumlátogatót ehhez a távoli, misztikusnak tűnő világhoz. A hallható énekelt liturgia, a megtapintható szentély-installáció, az archív felvételek (IV. Károly koronázásáról), a dokumentum- és játékfilmrészletek mind-mind segítenek közelebb kerülni a királykoronázások rítusához. A Tábornokház II. emeletén a 19. századi soproni polgári lakáskultúrát és hétköznapokat bemutató enteriőr kiállítást terveztünk. Ezzel válna teljessé a polgári lakáskultúrát a 17. századtól bemutató kiállítás (a téma eddigi tematikus egységei: a Fabricius-ház 17. és 18. századi polgárlakások kiállítása, valamint a Storno gyűjtemény, melyekhez a Tábornokházi új tér szervesen illeszkedik): a lakáskultúra-kiállításban enteriőr-jellegű tereket alakítottunk ki, számos műtárgy másolattal, ruharekonstrukciókkal interaktív muzeális élményt nyújtva, a városi élet kultúrájának az eddiginél magasabb szintű bemutatására törekedve, mobil szcenikai elemek, mozgókép, ruharekonstrukciókat viselő, enteriőrbe állított bábúk segítségével. A korban egymáshoz közel álló enteriőröket egy-egy komplex történetet bemutató kisfilm-sorozattal kapcsoljuk össze. Ezekben a filmekben az adott helyiségben, az ott kiállított ruharekonstrukciókban kel életre egy történet, így segítve a látogatót az “időutazás” élményének elmélyítésében. A polgárlakások-kiállítás bejárható korhű ruhákban is, melyeket a látogató a bejárás időtartamára bérelhet. Remek fénykép-készítési lehetőség az enteriőrökben egyéni látogatók és csoportok számára is. A Tábornokház II. emeletén a 19. századi polgári lakásbelsőkhöz kapcsolódva speciális foglalkozásokra alkalmas Workshop konyha is kapcsolódik.
Storno-ház:
A Storno-ház, valamint a Tábornokház II. emeletén (a jelenlegi irodahelyiségekben) központi múzeumi könyvtár és kutatóhelyiség került kialakításra, a kb. 25 ezer kötetes törzsállomány egy részének kutathatóvá tételével. A Storno-ház jelenlegi irodahelyiségeinek egy része (igazgatói iroda, titkárság, kutató/könyvtár) kapcsolódna a Tábornokház jelenlegi II. emeleti raktárhelyiségéhez, így a kibővített Storno gyűjtemény is átjárható látogatótérrel kapcsolódna a Tábornokházhoz és a Fabricius-házhoz. A könyvtár vonatkozó polcain megjelennek a soproni helytörténet kiemelkedő személyiségei egy arcképpel, pár szavas életrajzi adalékkal és egy jellemző idézettel. Továbbá, az új monitoron az értékes Storno-könyvtár digitalizált köteteinek bemutatása is lehetővé válik a kutatók számára. A Storno család könyvtára hagyatéki könyvtár, tele 17-20. századi értékes, ritka kötetekkel. A többgenerációs restaurátorművész család szakkönyvtára több témát emel ki, ezeknek szinte egyedüli módon csak itt található meg Magyarországon (vagy éppen egész Európában) speciális szakirodalma.
A Storno-házban felszabaduló II. emeleti iroda helyiségben a Storno család munkájához kapcsolódó gyermekfoglalkoztatót alakítunk ki, ahol lehetőség lesz a kreativitást, színérzéket, és térlátást fejlesztő rajzoló játékok használatára. Ugyanitt a falak síkjában zárt polcos, üveg/plexilemezes borítású műemlék látványkönyvtárt terveztünk. A polcok között elhelyezésre kerülő nagyméretű képernyőn az üvegezett ajtajú polcokon fekvő, egyedülálló vázlatkönyvek digitalizált oldalai tekinthetők meg, így engedve betekintést a máskülönben műtárgyvédelmi okokból hozzáférhetetlen tartalomhoz. A Storno-ház kiállításai megfelelnek a mai kor követelményeinek (modern eszközöket, interaktív elemeket és audio guide-ot tartalmaz), így ezeket turisztikai szempontból nem szükséges megújítani. A könyvtárban kialakítandó múzeumpedagógiai berendezések és eszközök jó lehetőséget adnak „kincskereső” játékok, ügyességi és fejtörő feladatok kialakítására és könyvtári órák megtartására.
Függőkert:
Az épületek mögött található Függőkert megfelelő tájépítészeti fejlesztés, illetve rehabilitáció után a látogatói útvonalon belül a pihenést, a kikapcsolódást és a gyermekek szórakozását szolgálja. A középkori városfal szomszédságából adódóan „Kalandvár” tematikájú játszótér kerül kiépítésre kipróbálható játékokkal, eszközökkel, régészeti tematikájú homokozóval és vizes játékkal. Fontos megemlíteni a játszótér fontosságát a soproni lakosok szempontjából is, hiszen a belvárosban mind
ezidáig nem épült játszótér – emiatt számítunk a helyi kisgyermekes családok nagyobb arányú látogatására ennél az attrakciós elemnél. A szülők és a felnőtt látogatók pihenését a romantikus kialakítású kert, a padok, asztalok kihelyezése szolgálja, ezáltal növelve a múzeum komplexum területén eltöltött tartózkodási időt.
Az itt látható rekonstruált nagy falfelületeket rendezvények alakalmával az adott fesztivál vagy a középkori vár tematikájú molinókkal lehet díszíteni. A terület ezen felül jelmezes vezetéseknek, és az Ars Historica Múzeumi Társulat korhű ruhában tartott bemutatóinak is helyszínt biztosíthat.
Várfalsétány és Romkert:
A Várfalsétány és a Romkert turisztikai célú fejlesztésében a különleges látogatói élményt interaktív eszközök biztosítják: okostelefonos vezetési rendszer segítségével, a látogatói útvonalat videók és hanganyagok színesítik és segítik a helyszín bemutatását.
Romkert:
A korabeli állapotok rekonstruálását egy-egy megfelelő ponton elhelyezett áttetsző tábla is segíti, mely grafikusan egészíti ki a látható épületmaradványokat.
A projekt által érintett meglévő kiállítóterek az alábbiak:
- Polgári lakások (Fabricius-ház);
- Régészeti kiállítás (Fabricius-ház);
- Római kori kőtár (Fabricius-ház);
- Storno gyűjtemény, Könyvtár(Storno-ház);
- Határtalan történet – Helytörténeti kiállítás (Storno-ház);
Új kiállítóterek:
- századi polgári lakásbelsők (Tábornokház);
- Sopron és a korona. Interaktív kiállítás (Tábornokház);
- Újkori kőtár (Tábornokház);Időszaki kiállítások (Tábornokház – Fabricius-ház);
Új szolgáltatások és attrakciók:
- Központi múzeumi könyvtár és kutatóhelyiség (Storno-ház és Tábornokház);
- Kalandvár (Függőkert);
- „Kincskereső” játék, ügyességi, fejtörő feladatok (Fabricius-ház, Tábornokház, Storno-ház);
- Storno család munkájához kapcsolódó gyermekfoglalkoztató (Storno-ház);
- A középkori koronázási liturgiákat élményszerűvé tévő interaktív foglalkoztatótér (Tábornokház)
- Látogatói fogadótér és pihenőterek (jegypénztár és információs pult, látogatói vizesblokk akadálymentes WC-vel és baba-mama szobával, szekrényes ruhatár, múzeumshop);
- Várfalsétány és Romkert kapcsán mobil aplikációk.
