Az egri vár és erődrendszer turisztikai célú fejlesztése

Támogatás intenzitása: 100%

A projekt célja:

Az egri vár és erődrendszer turisztikai célú fejlesztése során megújul a déli kapu, illetve a kapuk körüli várfalszakasz. Kialakításra kerül az új déli fogadóépület és pihenőhely. A Varkoch-kapubástya 16. századi állapotának megfelelő teljes rekonstrukciója, a korabeli felvonó szerkezetes tömör fakapu visszaállítása, valamint az emeleten korabeli őrszoba bemutatóterem kialakítása valósul meg. Az ágyúdomb átépítésével filmvetítéshez szükséges vetítőterem, vizesblokkok és egyéb látogatóforgalmi helységek kerülnek kialakításra. A projekt keretében megújításra kerül a börtönkiállításnak helyt adó pince.

Sajtóközlemény_ Alapkőletétel_Eger

2019 április 26-án 11.30 órakor került sor Egerben a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft., Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Dobó István Vármúzeum konzorciuma által megvalósítandó, az Egri vár és erődrendszer turisztikai célú fejlesztésének (GINOP-7.1.1-15-2016-00009) alapkőletételi ünnepségére.

A rendezvényen Dr. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár (Miniszterelnökség) ismertette a kormányzati intézkedéseket műemlékeink felújítása és értékmegőrző fenntartása érdekében. Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos (Miniszterelnökség) bemutatta a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram Egri várat érintő fejlesztéseit, majd Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott áttekintést adott a fejlesztési projekt régióra gyakorolt hatásairól.

Végezetül Habis László, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere ismertette az Egri vár közelmúltbeli, valamint hamarosan induló fejlesztéseit.

Projektelemek:

• Felújításra kerül a déli kapuhoz felvezető külső járdaszakasz, megtörténik a lépcső biztonságossá tétele, a főbejárathoz felvezető út kőburkolatának javítása és közművezetékeinek cseréje, valamint a kandeláberek felújítása
• A déli kapunál új, a 21. századi igényeknek megfelelő fogadóépület épül
• Felújításra kerül a déli belső várfal, belső oldalán pedig rekonstrukcióra kerül a gyilokjáró, valamint a fal tetején fedett várfalsétányt alakítanak ki
• Megtörténik a Varkoch-kapubástya 16. századi állapotot idéző teljes rekonstrukciója, az emeleten berendezett korabeli őrszobával
• A rekonstruált Varkoch-kapu működését interaktív maketten mutatják be
• A délnyugati Ágyúdombban új, izgalmas terekkel rendelkező és sokoldalú látogatóközpont épül
• Kialakításra kerül az új vetítőterem, valamint NKVP információs pont, pihenésre alkalmas előcsarnok, ajándékbolt, mosdóblokk, ruhatár, pelenkázó és baba-mama pihenőszoba, továbbá egyéb kiszolgáló helyiségek
• Önkiszolgáló csomagmegőrző és babakocsi-tároló is létesül
• Felújításra kerül a Hippolit-kapu
• A földszinten fegyvermásolatok, illetve egyéb korhű tárgyak kerülnek kiállításra
• A várban korhű ruhába öltözött interpretátorok fogadják a látogatókat
• Az egri vár történelmi múltjához kapcsolódó rendezvények és színes programok várják a vendégeket
• A vár egész területén egységes információs táblarendszer segíti majd a turisták tájékozódását

Vártörténet:

A magyar államalapítás idején egy udvarház és kápolna épült az Eger patak fölé magasodó domb tetejére. Az udvarház a szárad folyamán még egy lakótoronnyal bővült ki. A XI. század második felében ide költözött be Liduinus, a terület püspöke, miután korábbi székhelyét Bihar várát előbb a besenyők, majd a kunok elpusztították. A XI-XII. század fordulóján kezdtek hozzá a román stílusú székesegyház, püspöki kápolna és palota építéséhez a királyi udvarház mellett. A katedrális és a káptalani kerengő valamint a püspöki palota épületegyüttese száz év alatt, Katapán püspök korára készült el. Már a befejezett templomban temették el 1204-ban, az Egerben elhunyt Imre királyt. A XIII. század elején a székesegyháztól és kerengőjétől nyugatra felépült a kváderkő falakkal övezett, négyzetes alaprajzú püspökvár.

A tatárjárás során az egri püspöki központ súlyos károkat szenvedett. A katedrálist és a püspökvár újjáépítését Lampert püspök kezdte meg a XIII. század második felében és a XIV. század elején utódai fejezték be. A vár északnyugati sarkába püspöki lakótorony épült. A XIV. század közepén Dörögdi Miklós püspök kibővítette a székesegyházat egy nyugati toronypárral és egy gótikus, szentélykörüljárós, kápolnakoszorús szentéllyel. A várban új palotákat emelt és az egész dombot egy hosszú kőfallal övezte, amely már a püspöki központ körül épült városrésznek is védelmet biztosított. A XV. század első felében Rozgonyi Péter püspök a székesegyháznak a tatárjárás idején elpusztult vagy megsérült kápolnáit építtette újjá. A XV: század közepén dúló polgárháború harcaiban a székesegyház és a vár is megsérült. A károkat hamarosan kijavították és Mátyás király uralkodása alatt Beckensloer János püspök teljesen újjáépítette a püspöki palotát, Nagylucsei Orbán, Bakócz Tamás és Estei Hippolit püspökök pedig egy új késő gótikus szentélyt építettek a székesegyházhoz. Időközben a vár erődítéseit is korszerűsítették, bővítették.

A mohácsi csatát követő polgárháború idején újabb erődítés munkák indultak, főleg a vár keleti oldalán. Buda 1541. évi eleste után Perényi Péter csapatával rajtaütött a vár őrségén és elfoglalta azt. Az ostrom során tűz ütött ki, amely elhamvasztotta a székesegyház és a paloták tetőzetét és a várban álló házak nagy részét. A tűzvész után Perényi várnagya, Varkoch Tamás Alessandro Vedani építőmesterrel hozzáfogott a vár erődítményei modernizálásához.  Perényi Péter 1548-ban adta vissza a várat Oláh Miklós püspöknek és Ferdinánd királynak, akik Dobó Istvánt nevezték ki az erődítmény élére, aki helyreállított az 1541-es tűzvész okozta károkat és folytatta a védőművek kiépítését. E munkáknak is köszönhető, hogy 1552-ben a védők eredményesen szállhattak szembe a török túlerővel.

Az ostrom utáni években lázas munka folyt a vár helyreállítása érdekében: a várfalakat újjáépítették és megerősítették, valamint új bástyák és belső épületek készültek. 1569-től a várépítkezés irányítását Ottavio Baldigara hadmérnök vette át, aki egy korszerű erőd terveit készítette el, amely azonban csak részlegesen valósult meg.

1596-ban a török szultán serege bevette az egri várat. Az ostromban a bástyák súlyos károkat szenvedtek, amelyeket a törököknek csak évtizedekkel később sikerült helyreállítaniuk. A vár belső épületeit új tulajdonosaik elhanyagolták.

A törökök kivonulása után, a XVII. század végén és a XVIII. században folytak még katonai építkezések, de ezek főleg a belső épületeket érintették, a védőművek ekkor már menthetetlenül elavultnak számítottak. 1702-be a külső várat le is bontották.

A katonaság kiköltözése után 1783-tól a püspökség hozzáfogott a várfalak és a bástyák valamint a belső épületek, köztük a székesegyház és a paloták lerombolásához. A pusztításnak csak Pyrker János érsek vetett véget, aki elsőként figyelt fel a vár történeti értékeire. Az első régészeti feltárásra csak az 1860-as években került sor, de a munka elakadt miután a várat az egyház újra átadta a katonaságnak.

A középkori püspökvár és a koraújkori erőd maradványait ma már jobbára csak a XX. századi régészeti kutatásoknak a nyomán ismerhetjük. Az 1920-30-as évekbeli előzmények után az 1950-es évektől az 1980-as évekig töretlenül haladó ásatások azonban jó ideje szüneteltek, az utóbbi évtizedekben csak kisebb szórványos kutatásokra volt lehetőség. Az újabb ásatások a vár tervezett rekonstrukciójával kapcsolatban, 2016- 2017-ben indultak meg.

Please follow and like us: