Projektazonosító: GINOP-7.1.1-15-2016-00017
Támogatás összege: GINOP: 1.500.000.000 Ft Hazai: 394.490.000 Ft
Cím: 8052 Fehérvárcsurgó, Petőfi Sándor u. 2.
Telefonszám:
E-mail cím:
Nyitvatartás: Felújítási munkálatok miatt a műemlék istállóépülete nem látogatható. A kastély főépületének zavartalan látogatása a felújítási munkálatok alatt mindvégig teljes mértékben biztosított. A nyitvatartásról információ az alábbi oldalon található:
Jegyárak:
>
>
>
>
>
>
>
>
Ismertető
Ünnepélyes átadó
2023. augusztus 31-én került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében “A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély (GINOP-7.1.1-15-2016-00017) turisztikai célú fejlesztése” című projekt ünnepélyes átadójára.
A beruházás mérföldkő a kastély életében, hiszen az elkövetkezendő évben – hosszú évtizedek után – az egykori nagyistálló, valamint környezete is megújult, lehetőséget biztosítva ahhoz, hogy a térség egyik legimpozánsabb kastély-együttese teljes pompájában fogadja vendégeit és komplex turisztikai szolgáltatást nyújtson látogatóinak.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvény kapcsán megjelent cikk:
https://www.szekesfehervar.hu/atadtak-a-felujitott-uj-epuletresza-fehervarcsurgoi-karolyi-kastelyban
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély turisztikai célú fejlesztése
Támogatás intenzitása: 100%
A projekt célja olyan minőségi, komplex turisztikai termék kialakítása, – összhangban a Kulturális Találkozó Központok Nemzetközi Kartájában foglaltakkal – amely a térség turisztikai vonzerejét jelentősen megnöveli, hozzájárulva a régió arculatának alakításához, a régió markáns turisztikai fogadóhelyszínévé válva. Emellett cél a kapcsolódás a Nemzeti Kastélyprogram komplex hálózatos fejlesztési kitűzéseihez, azaz a kastély attrakcióinak olyan irányú fejlesztése, hogy az egyes hálózatos együttműködéseknek köszönhetően a régió egészében olyan turisztikai elemek kihasználtságát erősítsük, mint pl. a lovasturizmus, a zeneturizmus vagy a klasszikus művészettörténeti turizmus elemei.
A projekt keretén belül felújításra kerül az egykori istállóépület és környezete, ahol családtörténeti, kastélytörténeti és zenetörténeti kiállítás, rendezvényterem, kávézó és élménykert kerül kialakításra, valamint a kastély főépületében történeti játéktér, gyerekfoglalkoztató, történeti enteriőrök és új családtörténeti kiállítás kerül kialakításra.
Fehérvárcsurgó_sajtóközlemény_20181003
Alapkőletétel a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély turisztikai célú fejlesztése alkalmából:
Fehérvárcsurgó_alapkő_sajtóközlemény-20201105
Az ünnepélyes rendezvény kapcsán megjelent cikk.
2020. november 5-én, 11.00 órakor rendezték meg – a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében – a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélynál az istállóépület felújításának kezdetét jelentő ünnepélyes alapkőletételt. „A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély turisztikai célú fejlesztése” című projekt 1 500 000 000 Ft európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2016-00017), valamint 394 490 000 Ft hazai forrásból valósul meg, összesen 1 894 490 000 forintos keretből.
A rendezvényen L. Simon László az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára ismertette a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram jelentőségét, Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos bemutatta a kastély történetét és élményalapú kiállításait. Törő Gábor, a térség országgyűlési képviselője bemutatta a fejlesztés hatását a környék turizmusára, az ünnepségen Dr. Báger Gusztáv, a Károlyi József Alapítvány kuratóriumának elnöke és Dr. Simon László, a Fejér Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja pohárköszöntőt mondott. Az alapkövet a beszédet és köszöntőt tartó meghívottak helyezték el.
Projektelemek:
• Az egykori istálló és környezetének helyreállítása, illetve az épületen belül élményelemekkel bővített turisztikai bemutató tér kialakítása közösségi kulturális funkciókkal
• Az épületben kialakításra kerül kávézó, gyerekbarát helyiségek vizesblokkok.
• Az egykori istállóépület mellett található a volt kertészház, mely részben megőrizné a felújítás során az eredeti funkcióját, gyógy- és fűszernövények növényháza kerül kialakításra.
• Az istállóépület mögötti egykori gazdasági területen szabadtéri élménypark épül, mely a szabadidő aktív eltöltését biztosítja minden korosztály számára.
• A hálózatos fejlesztések szempontjából jelen fejlesztés a színházi előadások és az élmény elemek miatt művészet turisztikai és élményturisztikai szempontból is kapcsolódik a régiós programokhoz.
• A korábban felújított kastély egyes tereinek a kastélyhoz és a családhoz köthető történeti bútorokkal, műtárgyakkal történő berendezése, illetve installációkkal történő funkcióbővítése
• Egykori istálló épület helyreállítása
• A helyreállítás során sor kerül a padozat, a tetőtér és a beépítetlen területeken a padlásfödém hőszigetelésére.
Kastélytörténet:
Az építtető, Károlyi György a reformkor egyik legfontosabb szereplője volt, aki saját kötelességeiről így gondolkodott: „Ahol közszükséglet áll elő a magénérdeknek vagy csupán a kényelemnek félre kell vonulnia”. Gróf Széchényi Istvánnal és báró Wesselényi Miklóssal való barátsága a közös célokért való küzdelem során mélyült el. Eleinte Széchenyi, később Wesselényi terveit támogatta. 1830-ban Országgyűlési képviselővé választották. Részt vett a Pesti Kaszinó, a Tudományos Akadémia megalapításában, és a lóverseny hazai meghonosításában. Tudta, hogy a lóversenyzés nemcsak a társadalmi élet, hanem a gazdaság szempontjából is fontos, ezért 1826-ban megalapították a Pályafuttatási Társulatot, amelyet 1835-től Magyar Gazdasági Egyesületnek neveztek. A Széchényi fivérekkel és két bátyjával együtt kétezer arany tőkével létrehozta a „Széchényi-Károlyi” díjat, amely évente egy száz arany értékű serleget jelentett. Az 1838-as pesti árvíz idején evezősökkel csatlakozott Wesselényihez, az árvízi hajóshoz és körülbelül kétszáz ember lelt menedékre a Károlyi palotában. A forradalmi eseményekben is részt vett, ezért az osztrákok letartóztatták, majd 1849-ben szabadon engedték azzal a feltétellel, hogy csurgói kastélyát csak a kerületi hadiparancsnokság engedélyével hagyhatja el. De nemcsak a hazáját és a közügyeket szolgálta fáradhatatlanul. Rendszeresen látogatta a Pesti Német Színházat, és az 1832-ben megnyílt Pesti Magyar Színház alapítói és mecénásai közé tartozott. Pozsonyban vendégül látta Liszt Ferencet, Erkel Ferenc pedig zongorahangversenyt adott a tiszteletére és a Bánk Bán zongorakivonatának kottáját is neki ajánlotta.
Halála után a birtokot fia, Gyula örökölte, aki miniszterelnök volt 1931 és 1932 között. Igazi világutazóként apja álmát megvalósítva az Egyesült Államokba is eljutott. Az ő fiai voltak Károlyi József és Mihály. Károlyi Mihály az őszirózsás forradalom délutánján lett miniszterelnök 1918-ban, miután Tisza Istvánt meggyilkolták és két hónappal később pedig köztársasági elnök lett.
Károlyi György dédunokája, István volt a fehérvárcsurgói uradalom utolsó birtokosa. István a kultúra területén alkotott maradandót, hiszen húszévesen színházat alapított: 1940. november 29-én nyílt meg a Madách Színház Pünkösdi Andor vezetésével. A ’41-es őszi évad nyitóelőadása Pirandello IV. Henrik című darabja volt, Várkonyi Zoltánnal a főszerepben, akit a rendőrség beidézett a bemutató után azzal az indokkal, hogy alakítása a nácikat idéző asszociációkat ébresztett. Várkonyi Zoltán később Károlyi István fehérvárcsurgói birtokán bújkált a zsidóüldözések elől, akárcsak a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert.
A II. világháború után a kastély az állam tulajdonába került. 1946-ban üdülőhelyként, utána pedig nevelőotthonként működött egészen 1979-ig. Végül az addig Párizsban élő Károlyi György, 1984-ben létrehozta a Károlyi József Alapítványt, melynek fő célja volt a kastély felújítása. A szintén Párizsban élő Fejtő Ferenc a csurgói kastélynak ajándékozta a több, mint hatezer kötetes könyvtárát, valamint itt található Vajay Szabolcs történelmi, genealógiai és heraldikai művekből álló hagyatéka is.
A Nemzeti Kastélyprogram keretén belül a megújult kastélyfalak egy sokszínű kiállításnak adnak otthont, melynek célja az, hogy ismertesse a Károlyiak politikai és közéleti tevékenységét, valamint a kultúrában betöltött mecénás szerepüket. Barabás Miklós Wesselényi portréja vagy Benczúr Gyula Tisza István portréja mellet számos portré, naplórészlet és litográfia bizonyítja, hogy a Károlyi család tagjai kapcsolatban álltak az ország vezető politikusaival, valamint több családtag miniszteri vagy miniszterelnöki pozíciót töltött be. Filmhíradók örökítették meg Károlyi István gróf és Windisgratz Mária Magdolna esküvőjét valamint Károlyi Gyuláné vagy ifjabb Károlyi Gyula halálát. Szintén filmhíradók villantják fel a korszak meghatározó eseményeit: IV. Károly királlyá koronázását vagy éppen Horthy bevonulását Budapestre. Barabás Miklós Liszt Ferenc portréja mellett zenemű részletek, díszlet- és jelmeztervek bizonyítják a Károlyiak kultúrapártoló és színház alapító tevékenységét.