![Széchenyi 2020](http://nkvp.hu/wp-content/themes/nkvp/images/szechenyi2020.jpg)
Projektazonosító: GINOP-7.1.1-15-2015-00007 Támogatás összege: GINOP: 1.575.000.000 Ft Hazai: 824.229.776 Ft Cím: 2890 Tata, Kastély tér 1. Telefonszám: E-mail cím: Nyitvatartás: További információ az alábbi oldalon található: Jegyárak: > > > > > > > >
Ismertető
Ünnepélyes átadó
2021. május 25-én került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében “A tatai Esterházy-kastély (GINOP-7.1.1-15-2015-00007) turisztikai célú fejlesztése” című projekt ünnepélyes átadójára.
A korhűen rekonstruált kastélyt Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa és Bencsik János, a térség országgyűlési képviselője nyitotta meg. Pohárköszöntőt mondott Michl József Tata város polgármestere, az esemény házigazdája Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója volt. Mrs. Francesca Esterházy Blackwell, az utolsó Tatán élt gróf lánya videóüzenetben köszöntötte a megnyitó résztvevőit.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvény kapcsán megjelent cikk:
https://tata.hu/21476/ujjaszuletett_a_tatai_esterhazy_kastely
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hirek/atadtak-tatan-a-felujitott-esterhazy-kastelyt/
A tatai Esterházy-kastélyegyüttes turisztikai fejlesztése
Támogatás intenzitása: 100%
2018. március 29-én 15 órakor került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében a tatai Esterházy-kastély (GINOP-7.1.1- 15-2015- 00007) turisztikai fejlesztése alapkőletételi ünnepségére.
A rendezvényen Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos (Miniszterelnökség) bemutatta a Nemzeti Várprogram és Nemzeti Kastélyprogram keretében megvalósuló, a tatai Esterházy-kastélyt érintő fejlesztéseket, Bencsik János, a térség országgyűlési képviselője áttekintést adott a fejlesztési projekt régióra gyakorolt hatásairól, Dr. Vitályos Eszter államtitkár (Miniszterelnökség) pedig bemutatta a térség Európai Uniós és hazai források segítségével megvalósult projektjeit, és hazánk már megvalósult sikeres kastélyfejlesztéseit.
Az alapkő ünnepélyes elhelyezése után Michl József, Tata polgármestere köszöntötte a vendégeket és mondott pohárköszöntőt.
Projektelemek:
- A kastélyegyüttes főépületének, valamint az ún. kiskastély déli szárnyának felújítása
- Belső udvar rendezése
- Hátsó park bejárhatóvá tétele
- Eredeti barokk parketta és a falfestések restaurálása
- Enteriőr rekonstrukciók archív fotók alapján, korabeli használati tárgyakkal kiegészítve
- Reprezentatív rendezvényterek
- Új, egyedi, élményszerű, interaktív kiállítás létrehozása
- Kávézó és ajándékbolt kialakítása
- Az akadálymentes látogatás feltételeinek megteremtése a földszinten
- Élményközpontú, interaktív, családbarát kiállítás – kisebb-nagyobb gyerekek számára is vonzó programot kínál, oktatási célokat is szolgál
- Családtörténeti, építéstörténeti (Fellner Jakab építész) kiállítás
- Diplomáciai események a kastélyban (a Tatán aláírt ún. schönbrunni békekötés, 1897-es hadgyakorlat két császár részvételével)
- Esterházyak a diplomáciában, nemzetközi kapcsolatokat bemutató kiállítás
- A női szárnyban a grófnő mindennapjainak bemutatása személyes tárgyak, apró holmik segítségével
- Lány és fiú gyerekszobák: élményközpontú, interaktív bemutatási formák – babaház (kastély kicsinyített mása), terepasztal (1897-es hadgyakorlat)
- Kuriózum: márvány és hollandi csempés fürdőszobák
- A férfi szárnyban az egykori grófi lakosztály megidézése: munka, sport, szórakozás
- Színház és zene a kastélyban és környezetében
- Lósportok bemutatása – Tata a magyar „Newmarket”
- snooker szoba
- Egységes Nemzeti Kastélyprogram szolgáltatások: Minivilág, Legendárium, Örökségpont, Piknikkosár, Telizsák, Kertbirodalom
Kastélytörténet:
Országos események zajlottak a falai között, és olyan uralkodók látogattak ide, mint I. Ferenc császár és király, I. Ferenc József császár és király, II. Vilmos német császár, és IV. Károly császár és király. Magyar Newmarketként is emlegették az angol mintára szervezett lovassport központja után. Kastélyszínháza volt, amelyet ugyanaz a Fellner és Helmer cég tervezett, amely a Vígszínházat, a kecskeméti és a kolozsvári színház vagy a bécsi Konzerthaus épületét. A kastélyszínház nézőterét Gustav Klimt festette le. Az Öreg-tó felé kinyíló tatai Esterházy-kastély épített örökségünk egyik különleges kincse.
Tata 1727-ben került az Esterházy család kezére, gróf Esterházy József országbíró ekkor vásárolta meg a tata–gesztesi uradalmat. A birtok berendezése az elmocsarasodott vidék lecsapolásával és telepes jobbágyok betelepítésével kezdődött, a kastély csak később épült fel. Először a török időkben romossá vált, egykori királyi vár helyén álmodta meg Esterházy Miklós gróf a kastélyt, amelynek tervezője a tatai építesz, Fellner Jakab volt. A gróf korai halála miatt nem valósult meg a terv, de az építőmestert a terv híressé tette. Fellner megbízásai ezután szaporodtak, pozíciója megerősödött, az uradalmi építési iroda élén állt, és a tatai gróf testvérének, Esterházy Károly püspöknek a pápai családi, valamint az egri püspökségi építkezésein is foglalkoztatták.
Végül a vár szomszédságában épült fel a kastély, a tervező ezúttal is Fellner Jakab volt. Az építtető Esterházy Ferenc, aki apjához hasonlóan szintén diplomataként működött. A gróf az építkezés befejezése után rövidesen vendégül láthatta az uralkodót, aki nem egyszerűen látogatóba érkezett ide. 1809-ben ugyanis Napóleon Wagramnál győzelmet aratott, Ferenc császár és udvara pedig menekülni kényszerült. A császár maga a tatai kastélyban töltötte a békekötés előtti hónapokat, és 1809. október 14-én itt írta alá a schönbrunni békét.
A kastély következő gazdája, a hitbizomány feje Esterházy Miklós volt. Bár csákvári kastélyát preferálta, miután azt földrengés rázta meg, hosszasan tartózkodott Tatán. Itt fogadták francia feleségével, Roisin márkinővel a madame royale-t, Anguolême hercegnét, aki XVI. Lajos egyetlen életben maradt lánya, és XIX. Lajos francia király felesége volt – ahogy Napóleon megállapította róla a Bourbonokkal kapcsolatban – „az egyetlen férfi a családban”.
A vendégek az ún. „kiskastélyban” szálltak meg. Az oldaltornyos kastély földszintjének déli részén volt a grófi lakosztály, az emeleten pedig a grófnéi lakosztály kapott helyet. Az aranyozott és festett faburkolattal ellátott királyi díszebédlő, valamint a 20. században kialakított hollandi csempés és márványfürdőszoba ma is eredeti formájában látható. A kastélyhoz angolpark tartozott, az épület mögötti 18. századi kert kialakítása Karl Ritter nevéhez fűződik. A kertben található faragott díszkutat Schweiger Antal készítette.
Az igazi virágkor 1867 után következett be a kastély életében. Tata ebben az időszakban komoly lovas központtá vált a Monarchia területén, magyar Newmarketként emlegették, az angol mintára szervezett lovassport központja után. Lóversenypályák épültek, derbiket rendeztek, és itt állították fel a tréningtelepet, ahol a főúri istállók lovait zsokékból kiöregedett angol trénerek készítették fel a versenyekre. Esterházy Miklós József gróf maga is kiváló lovas volt, számos verseny győztese, a Lovaregylet tagja, a bécsi Jockey Club megalapítója, a nagy falkavadászatok házigazdája és „mastere”. Korábban is vendégül látta tatai kastélyában az uralkodót, így került sor arra, hogy I. Ferenc József császár és király egy diplomáciai célú, nagyszabású, II. Vilmos német császárral közös hadgyakorlat helyszínének választotta „Count Nicky” tatai birtokát, szálláshelyként pedig a kastélyt vették igénybe 1897. szeptember 12. és 15. között.
Szomorú eseményről is tanúskodnak a tatai kastély falai… 1921 októberében IV. Károly második visszatérési kísérletének kudarca, a vesztes budaörsi csata után érkezett Tatára. Miután ugyanis a volt királyt letartóztatták, Esterházy Ferenc tatai kastélyába vitték, majd innen internálták Tihanyba, s végül madeirai száműzetésébe.
A kastély történetében a történelmi háttér is érdekes, de a kastély falai közt zajló élet, a hétköznapok és az ünnepek, a művészeti események legalább annyira figyelemreméltóak. 1806-ban, abban az időben, amikor a kényelmesen berendezett kastélyban már gyakorta időzött az Esterházy család, felállítottak itt egy udvari zenekart. Menner Bernát 40 éven át uradalmi kórusigazgatóként, zeneigazgatóként vezette a zenekart, gondoskodott a kastélyban (és a plébániatemplomban) a zene szolgáltatásáról, komponált, a csákvári kastélyszínházban pedig operát mutatott be.
A művészet szentélye, a kastélyszínház Tatán csak jóval később, 1889-ben, Esterházy Miklós idejében épül fel. Miklós gróf gondoskodni kívánt a derbikre érkező vendégek esti szórakoztatásáról, s ennek érdekében a Fellner és Helmer céggel kastélya mellé egy kis ékszerdoboznak beillő, neorokokó színházat építtetett. A színház zeneigazgatója Rayman Rezső zongoraművész volt, aki történelmi operákat komponált a gróf kérésére. A csodagyereknek számító Rayman Szinán pasa című vígoperáját, miután Gustav Mahler Tatán megtekintette, az Operaházban is műsorra tűzték. Egy alkalommal a gróf egy Bécsben látott, színházi nézőteret ábrázoló kép hatására elhatározta, hogy saját színházát is megfesteti a bécsi mesterrel: így került a fiatal Gustav Klimt Tatára, ahol 1893-ban el is készítette a tatai Schlosstheater nézőterét ábrázoló festményt. A kép eredetije ugyan elveszett, de a történet maga is tanulságos, és fényt vet arra a szerepre, amit a tatai gróf kastélya és városa töltött be egykor a Monarchián belül. A színházat a következő tulajdonos, Esterházy Ferenc özvegye, Lobkovitz Anna Berta elbontatta 1913-ban, mivel a legenda szerint féltette a fiát a bohém világtól. Nem sikerült azonban megvédenie: az ifjabb Ferenc zeneszerzést tanult New Yorkban, operát szerzett, és szabadtéri színházat alakított Tatán az 1930-as években.
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megújul a tatai Esterházy-kastély. A tervezett kiállítások a kastélyt régi fényében fogják bemutatni. A műemlékileg helyreállított díszteremben, a grófi és a grófnői lakosztályban, valamint a kastély más termeiben szerepet kap a kastély története is, a család története is, külön kiemelve pedig a diplomáciatörténet jelenik meg, középpontjában a Császármanővernek nevezett hadgyakorlattal. A schönbrunni békére a már eredetileg az Esterházy család által berendezett és fenntartott emlékszoba irányítja majd rá a figyelmet.
A család szerepét, kapcsolatrendszerét házasságok erősítették. A feleségek kapcsolatai nemcsak vagyont, de európai beágyazottságot is jelentettek – ez a kiállítási téma a grófnői magánlakosztály bevezető szobájában szervesen illeszkedik az azt követő szalonhoz, háló-, toalett-, és írószobához, valamint a márványfürdőhöz. A grófi lakosztály angol biliárdasztalával, számos festményével a lóversenyek és a falkavadászatok korszakának, azaz a kastély virágkorának az emlékét őrzi majd.
Újjá fog születni a kastélykápolna címeres üvegablakaival, hímzett címeres miseruháival, oltárképével. Történeti enteriőr születik az emeleti díszteremben (nagyebédlőnek is hívták), ahol az egykori faragott és aranyozott faburkolat újra az Esterházy-ősök képmásaival gazdagodik.
Az enteriőrökbe ágyazott kiállítási tartalom, a látvány és a berendezések az Esterházy família grófi ágának a múltjáról, a kastély életéről mesélnek. A látogatók számára kínált további lehetőségek is ugyanerre irányítják a figyelmet: bepillanthatnak a kastélyrestaurálás menetébe, műhelytitkaiba, de belehallgathatnak az udvari muzsikába, régi és új könyveket lapozhatnak a kastélykönyvtárban, a gróf fajanszedényeinek pontos másolataiban szolgálják fel számukra a kávét, applikációk segítségével pedig böngészhetnek a legkülönfélébb történeti tartalmak között. A gyermekeket fiú és lány játszószoba várja, ólomkatona készletekkel, igazi babaházzal.