Lieb Ferenc, az edelényi festő

A kastély francia származású építtetője Jean-Francois L’Huillier a Habsburgok hadseregében futott be katonai karriert, 1686-ban Budavár visszafoglalásáért harcolt. III. Károly király katonai szolgálataiért bárói rangot adományozott neki, a magyar országgyűlés pedig mindezt honosítással erősítette meg. Így végül 1716-ban hozzákezdett az edelényi kastély felépítéséhez, amely méreteit tekintve Magyarország hetedik legnagyobb kastélya, a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke.
A nagyszabású építkezéshez 20-40 kilométeres távolságból szállították a fát, a helyi kőbányákból hozták a követ, a téglát pedig ott helyben égették, egyszerre tizennyolc kőműves dolgozott segédeivel a kastélyon. L’Huillier azonban nem érhette meg a kastély befejezését, hiszen 1828-ban – egri várkapitányként – meghalt Pozsonyban.
Halála után felesége, Marie-Madeleine de Saint-Croix fejezte be az építkezést. A legjelentősebb, máig fennmaradt átalakításokat – így a keleti szárny emeleti teremsorának falképekkel történő díszítését – unokájuk, Ludmilla grófnő, férjével, Eszterházy István gróffal együtt rendelte meg 1769-ben. Az iglói Lieb Ferenc vándorfestőt bízták meg a hat szoba festésével. A mai is látható rokokó falképek 1770-ben készültek el. Lieb megfestette az évszakokat, a vidéki élet idilli hangulatait, a korszak közkedvelt témáit, zsánerképeket, az arisztokraták világának rokokó jeleneteit és a mitológiai figurákat; megálmodta és – vászon helyett – falra vitte a világrészek megszemélyesítőit. A freskósorozat festése közben szívesen alkalmazta a virágdíszítésű színes rokokó ornamentikát és az aranyfüstöt, valamint bőséggel használta a grófnő kedvenc mályvaszínét.
A festő a legváratlanabb kérésnek is próbált eleget tenni: mivel grófi megrendelésre sem tudta elképzelni az Afrikát jelképező elefántot a négy kontinens megelevenítésekor, ezért az ázsiai teve és az amerikai papagáj mellé egy hosszú ormányú vadkant festett. A kastélyban eltöltött idő nemcsak a festő számára volt sorsfordító, hanem a kastély ifjú örökösének, a „Kis Ferusnak” is meghatározó élmény lehetett Lieb Ferenc jelenléte és munkálkodása. Jean-Francois L’Huillier dédunokája, Ferus halálával a birtok először állami tulajdonba, majd a Coburg-hercegek birtokába került.
Pályázatok
fejlesztések
Kastélyok listája | Település | Kastély neve |
---|---|---|
Bajna | Sándor–Metternich-kastély | |
Dég | Festetics-kastély | |
Fehérvárcsurgó | Károlyi-kastély | |
Fertőd–Eszterháza | Esterházy-kastély | |
Füzérradvány | Károlyi-kastély | |
Geszt | Tisza-kastély | |
Keszthely | Festetics-kastély | |
Komlódtótfalu | Becsky–Kossuth-kúria | |
Nádasdladány | Nádasdy-kastély | |
Nagycenk | Széchenyi-kastély | |
Oroszlány – Majkpuszta | Esterházy-kastély, kamalduli remeteség | |
Sümeg | Sümegi Püspöki Palota | |
Szabadkígyós | Wenckheim-kastély | |
Szécsény | Forgách–Lipthay-kastély | |
Szécsény–Benczúrfalva | Benczúr-kúria | |
Tata | Esterházy-kastély | |
Tiszadob | Andrássy-kastély | |
Várpalota | Zichy-kastély |
Várak felsorolása | Település | Vár neve |
---|---|---|
Doba | Doba – Somló-vár | |
Eger | Eger – vár | |
Füzér | Füzér – vár | |
Kisvárda | Kisvárda – vár | |
Miskolc | Miskolc–Diósgyőr – vár | |
Mosonmagyaróvár | Mosonmagyaróvár – vár | |
Nagyvázsony | Nagyvázsony – Kinizsi-vár | |
Sárospatak | Sárospatak – Rákóczi-vár | |
Sopron | Soproni városfal és a hozzá kapcsolódó múzeumnegyed | |
Sümeg | Sümeg – vár | |
Szigetvár | Szigetvár – vár | |
Szögliget | Szögliget – Szádvár |
Kastélyok listája | Település | Kastély neve |
---|---|---|
Edelény | Edelényi kastélysziget |
Várak felsorolása | Település | Vár neve |
---|---|---|
Ozora | Pipo várkastély | |
Sirok | Siroki vár |