Böjt a kora újkorban
A kora újkor embere böjt időszakban, péntekenként és egyéb kijelölt napokon böjtölt, ebben protestáns és katolikus között nem volt nagyobb különbség. Ilyenkor az amúgy is jellemző halfogyasztás volt kiemelkedő – a rák és tojás fogyasztása mellett. A 17-18. századi rekatolizáció révén a böjt jelentősége még jobban megnőtt. Majkon a kamalduli szerzetesek egész évben böjtöltek – ez alól csak betegség esetén tettek kivételt – így a szakács barát számukra mindig húsmentes ételt készített.
A kora újkori szakácskönyvek bőséggel közölnek böjtös recepteket. A halételek mellett főzhettek például metéltet vagy laskát, amelyet elkészítettek túrós, sajtos, illetve mákos és diós változatban is. Böjt időszakban kifejezetten ajánlott volt első fogásként a borsót és „bagolyborsót” (csicseriborsót) fogyasztani. A hüvelyes borsót megtisztították, sós vízben megfőzték, majd leszűrték, tálba tették, megvajazták, majd lefedték, böjtnapon a vajat – ha volt – olívaolajjal helyettesíthették. Böjtös eledel volt még a bab, amelyet szükség esetén megőröltek és kenyeret készítettek belőle. Bornemissza Anna szakácskönyvében a főtt babot böjtnapon zöld füvekkel borsólében, vajjal kínálták.
Böjtös ételként készítettek almalevest, amihez az almát megpirították, majd mézben egy kevés borral kirántották, utána felöntötték a levével, mandulával spékelték, szegfűszeggel megszórták és szegfűszeggel meghintett pirítóssal tálalták, ezt körtéből is készíthették. Böjtös reggeliként ajánlották a borsos szilvát, amihez az aszalt szilvát megmosták, leszűrték, egy kis mézes vízzel felöntötték és megborsozták. Amellett, hogy a szilva és az aszalt szilva közkedvelt csemege volt, főtten az egyik alapvető böjtös, illetve diétás éteknek számított. Böjtös ételként készítettek mandula perecet, amihez a megtisztított mandulát feleannyi cukorral törték össze, kevés rózsavizet is öntöttek hozzá, majd tepsiben melegítve összekeverték, utána egy kis keményítővel keményre gyúrták, ebből készült a marcipán perec vagy lassú tűznél két papír között kisütötték.
Irodalom: Dr. Lakó Elemér: Bornemissza Anna szakácskönyve 1680-ból. Bukarest, Kriterion, 1983.; Szakácsmesterségnek könyvecskéje. A csáktornyai Zrínyi-udvar XVII. századi kéziratos szakácskönyve és a Tótfalusi Kis Miklós által kiadott kolozsvári szakácskönyv. Szerk.: Matolcsy Ildikó. Budapest, Magvető, 1981.
Kép: Majki kamalduli remeteség, Légifotó, Pazirik Kft.; Idősebb Pieter Bruegel: A farsang és böjt harca, https://www.wga.hu/frames-e.html?/html/b/bruegel/pieter_e/02/index.html
Pályázatok
fejlesztések A beruházás elkészült, a kastély/vár szabadon látogatható.
Kastélyok listája | Település | Kastély neve |
---|---|---|
Bajna | Sándor–Metternich-kastély | |
Dég | Festetics-kastély | |
Fehérvárcsurgó | Károlyi-kastély | |
Fertőd–Eszterháza | Esterházy-kastély | |
Füzérradvány | Károlyi-kastély | |
Geszt | Tisza-kastély | |
Keszthely | Festetics-kastély | |
Komlódtótfalu | Becsky–Kossuth-kúria | |
Nádasdladány | Nádasdy-kastély | |
Nagycenk | Széchenyi-kastély | |
Oroszlány – Majkpuszta | Esterházy-kastély, kamalduli remeteség | |
Sümeg | Sümegi Püspöki Palota | |
Szabadkígyós | Wenckheim-kastély | |
Szécsény–Benczúrfalva | Benczúr-kúria | |
Szigetvár | Andrássy-kastély | |
Tata | Esterházy-kastély | |
Tiszadob | Andrássy-kastély | |
Várpalota | Zichy-kastély |
Várak felsorolása | Település | Vár neve |
---|---|---|
Doba | Doba – Somló-vár | |
Eger | Eger – vár | |
Füzér | Füzér – vár | |
Kisvárda | Kisvárda – vár | |
Miskolc | Miskolc–Diósgyőr – vár | |
Mosonmagyaróvár | Mosonmagyaróvár – vár | |
Nagyvázsony | Nagyvázsony – Kinizsi-vár | |
Sárospatak | Sárospatak – Rákóczi-vár | |
Sopron | Soproni városfal és a hozzá kapcsolódó múzeumnegyed | |
Sümeg | Sümeg – vár | |
Szigetvár | Szigetvár – vár | |
Szögliget | Szögliget – Szádvár |
Kastélyok listája | Település | Kastély neve |
---|---|---|
Edelény | Edelényi kastélysziget |
Várak felsorolása | Település | Vár neve |
---|---|---|
Ozora | Pipo várkastély | |
Sirok | Siroki vár |